Kisfaludy Katalin: Hogyan írjam meg iskolám történetét? - Pest Megyei Levéltári Füzetek 12. (Budapest, 1987)

II. A kutató és feldolgozó munka folyamata - 3. Az egyes történeti korok forrásai és kutatási feladatai - b. 1868-tól 1945-ig

2. Anyakönyvek 1868 után vezették be országosan és egységesen azokat az előrenyomott űrlapokat, amelyeken a tanulók személyére, iskolai felvételére, tanulmányi előmenetelére vonatkozó bejegyzéseket kellett szerepeltetni. Azok az anyakönyvek a legnagyobb forrásértéküek, amelyekből a tanulók származására, társadalmi helyzetére, szociális összetételére vonatkozóan is nyerhetünk adatokat. Valamennyi anyakönyv tájékoztat viszont az adott időszakban oktatott tantárgyakról, megismerhetjük egy-egy évfolyam tanulmányi eredményeit, az igazgatók, tanítók neveit, így további kutatásainkhoz szempontokat kaphatunk. 3. Ügyviteli iratok Ezeket általában évenként (vagy tanévenként) újrakezdődő iktatószámos rendszerben őrizzük. Az ügyviteli iratok sorozatát is érdemes nagyon figyelmesen áttanulmányozni, hiszen azokból az iskola gazdasági-egészségügyi helyzetéről, tankönyvellátottságáról, esetleg az iskolán kivüli nevelés módozatairól kaphatunk képet, sőt gyakran találhatunk rendelkezéseket, körleveleket, amelyeket az iskolafenntartó adott ki. Ez utóbbiak forrásértékét növeli, hogy nagy részük elpusztult a felettes hatóságok irattáraiban. Amikor az elsődleges forrásanyagot feltártuk, kicéduláztuk, érdemes adatainkat rendszerezni, összevetni azokat a feldolgozásokból, kézikönyvekből szerzett ismeretekkel. Ha ezt megtesszük, kialakíthatjuk a magunk számára a megírandó munka szerkezeti vázlatát, az adatok összehasonlítása, párhuzamba állítása révén megállapíthatjuk, hogy saját anyaggyűjtésünk eredményei összhangba hozhatók-e