Kisfaludy Katalin: Hogyan írjam meg iskolám történetét? - Pest Megyei Levéltári Füzetek 12. (Budapest, 1987)

II. A kutató és feldolgozó munka folyamata - 3. Az egyes történeti korok forrásai és kutatási feladatai - b. 1868-tól 1945-ig

feladata az volt, hogy a tanulmányi alapok gazdasági irányítását és jogi ügyeit intézze. Ezért ez az állag elsősorban gazdaságtörténeti szempontból fontos, s adatai legföljebb csak színesíthetik iskolatörténeti kutatásainkat. A Helytartótanács ismertetett ügyosztályainak irataihoz általában megmaradtak a korabeli segédkönyvek, iktatók- és mutatók. A kutfős - tételes irattározási rendszer, amely 1788 után mindenütt bevezetésre került, egyszerűvé teszi a segédkönyvekben megtalált iratok vissz akeresését. Ezért ezek az állagok könnyen kutathatók, hiszen a kútfők tárgyi - tematikus egységet, az egy ügyre vonatkozó iratok összességét jelentik. A korábban már hangsúlyozott kutatási nehézségek azonban ezekre az iratokra is érvényesek. A hivatal nyelve latin (német) volt, kézzel irtak, igy a források használatához paleográfiai ismeretekre és biztos latin (német) nyelvtudásra van szükség. b)

1868-tól - 1945-ig Csaknem 100 esztendőre meghatározta az oktatás magyarországi rendszerét és szervezetét az első (1777) és második (1806) Ratio Educationis. Ezen Eötvös József 1848-as törvényjavaslata, amely az általános iskolakötelezettség és a népoktatás ingyenessége mellett foglalt állást, nem változtatott, hiszen nem valósult meg. Uj alapokra az 1868. XXXVIII. tc. helyezte az oktatásügyet: bevezette a tankötelezettséget. Az alsófoku oktatás alappillérévé az elemi népiskolát tette. Ez két (6 évfolyamú un. mindennapi és 3 évfolyamú ismétlő ) tagozattal működött. A törvény iskola fenntartására kötelezte a községeket, és megengedte azt hitfelekezeteknek, tár-