Kisfaludy Katalin: Hogyan írjam meg iskolám történetét? - Pest Megyei Levéltári Füzetek 12. (Budapest, 1987)

II. A kutató és feldolgozó munka folyamata - 3. Az egyes történeti korok forrásai és kutatási feladatai - a. A kezdetektől 1868-ig

1788-tól itt is bevezették a kutfős rendszert. Ebben az átlagban a tankerületi főigazgatóhoz Íródott, félévente készült jelentések, illetve a felügyeleti látogatások jegyzőkönyvei a legfontosabb források. Közoktatási gazdasági ügyosztály (Departamentum litterario oeconomicum) 1783-1826 Mint nevéből is kitetszik, a közép- és felsőfokú tanintézetek gazdasági ügyeivel foglalkozott. Megalakulása előtt, illetve megszüntetése után a közoktatási ügyosztály, valamint a tanulmányi alapítványi javak ügyosztálya foglalkozott a tanintézetek pénzügyeivel. Alapítvány ügyi iratok (Acta fundationalia) 1724-1783 Ebben az állagban főleg az un. kegyes - vallásos célú - alapítványok állami ellenőrzésével kapcsolatos iratokat találjuk. Nyomon követhetők abban a katolikus iskolaügy állami felügyelete megszervezésének mozzanatai. Itt kerültek megőrzésre azok a jelentések, számadások, amelyeket - többek között - papnevelő intézetekről, kollégiumokról, s egyéb, alapítványokból finanszírozott iskolákról késziteltek. Tanulmányi alapítványi javak osztálya (Departamentum fundi studiorum) 1785-1848 Itt találhatók a tanulmányi alap és egyetemi alap ügyeinek irányításával kapcsolatos iratok. A tanulmányi alapot Mária Terézia hozta létre, amikor 1780-ban kimondta, hogy az 1773-ban feloszlatott jezsuita rend összes hazai javait tanulmányi célokra kell fordítani. A vagyonalap kezelése 1785-ben került a Helytartótanács hatáskörébe, s 1794-ben létrehozták az igazgatás keretéül szolgáló kerületeket, amelyek élén főtiszt (prefektus) állt. Az ügyosztály fő 34