Kisfaludy Katalin: Hogyan írjam meg iskolám történetét? - Pest Megyei Levéltári Füzetek 12. (Budapest, 1987)

II. A kutató és feldolgozó munka folyamata - 3. Az egyes történeti korok forrásai és kutatási feladatai - a. A kezdetektől 1868-ig

nek ellenére felekezeti iskolák maradtak, amelyeket a községek és városok tartottak fenn, de 1777-től állami iskolafelügyelők is ellenőrizték munkájukat. Az iskolafelügyelők a tanügyi kerületek élére állított főigazgatók alárendeltségében működtek. 1783-ig két, iskolatípus szerinti sorozatra (Acta scholarum narmalium respective trivialium, Acta scholarum nationalium) osztva kerültek elhelyezésre az állag iratai; majd 1788-ig évek, azon belül tankerületek szerint; végül 1788 után évek, azon belül kútfők és tételek szerint őrzik azokat. Az elemi iskolai ügyosztály feladata volt az igazgatók, tanítók kinevezése, elmozdítása; feldolgozta a hozzá érkezett jelentéseket ezek egyébként a legtöbbet mondó, alapvető források

. Az iskolákról készült jelentések ugyanis egészen mélyrehatóan elemezték az ott folyó munkát (a tanitó képességeitől kezdve, a tanulók létszámán, származásán, előmenetelükön át, az oktatás színvonaláig, a továbbtanulók felsorolásán keresztül minden lényeges kérdésre kitértek). Mindenfajta elemi ismeretet nyújtó iskola működésének ellenőrzése a hatáskörébe tartozott, igy a rajziskolák, a gazdasági iskolák és a leányiskolák is. (Ez utóbbiak a 19. század közepén nyilottak egyre nagyobb számban). Közoktatási ügyosztály (Departarnentum litterario-politicum) 1773-1848 Ebben az állagban a Ratio Educationis megjelenése előtti évekből is vannak iratok, amelyek elsősorban a tanügy országos átszervezésére vonatkozóan gazdagok adatokban. Az 1778-83 közti iratok már kifejezetten a későbbi ügyosztály ügykörébe tartozandó közép- és felső oktatási intézmények működésével kapcsolatosak. Az emiitett időszakban éveken belül, tankerületek szerint helyezték el az iratokat, majd