Kisfaludy Katalin: Hogyan írjam meg iskolám történetét? - Pest Megyei Levéltári Füzetek 12. (Budapest, 1987)

II. A kutató és feldolgozó munka folyamata - 3. Az egyes történeti korok forrásai és kutatási feladatai - a. A kezdetektől 1868-ig

zóvárosi (2 tanitós) és városi (3 tanitós) anyanyelven oktató, nemzeti népiskolákra épültek a gimnáziumok. Meghúzták a határt az elemik és középiskolák, valamint az egyetemek között. Középiskolába csak a 10. életévét betöltött, elemit végzett diák léphetett, aki irni, olvasni, számolni tudott. A gimnáziumokban 1777-töl öt, majd 1806-1850- között hat esztendeig tartott a tanulóidő, s befejezése után lehetett csak továbbtanulni a felsőoktatás valamely intézményében: akadémián vagy egyetemen. Különösen fontos, hogy a Ratio Educationis hatására - elsősorban a tovább tanulni vágyók számára - megszervezték a 4 tanitóval működő városi mintaiskolákat, ezek voltak az első tanítóképzők Magyarországon. Az állami irányítás megszervezése kapcsán forrásaink köre jelentős mértékben kiszélesedik és egyúttal egyre rendszeresebbé válik. Aki 1777 utáni időszakot kutat, már az Országos Levéltárban is sikerrel dolgozhat. Itt őrzik ugyanis a Helytartótanács többszáz iratfolyóméter terjedelmű, adatokban rendkívül gazdag levéltárát. Jóllehet a Helytartótanács Levéltárát Felhő Ibolya - Vörös Antal 1961-ben megjelent, rendkívül mélyreható munkájukban ismertették, s müvükből megismerhetjük a témánkhoz legjobb, adatokban leggazdagabb állagokat, talán még sem felesleges itt is felsorolni azokat, amelyekben az iskolatörténet kutatói sikerrel búvárkodhatnak. Elemi iskolai ügyosztály (Departamentum scholarum nationalium) 1776-1848 Mint emiitettem, a Ratio Educationis az ország valamennyi iskoláját, így az elemiket is állami felügyelet alá helyezte. Az iskolák en32