Kisfaludy Katalin: Hogyan írjam meg iskolám történetét? - Pest Megyei Levéltári Füzetek 12. (Budapest, 1987)

II. A kutató és feldolgozó munka folyamata - 3. Az egyes történeti korok forrásai és kutatási feladatai - a. A kezdetektől 1868-ig

szórvány adatokat találhatunk egy-egy nagyobb település (mezőváros) számadás könyveiben (ilyeneket a Pest Megyei Levéltárban őrzünk), esetleg a megyegyülések, városi tanácsülések jegyzőkönyveiben az iskolamesterekről. Ezek az adatok csak arra vonatkoznak, hogy bizonyos összeget a város tanácsa az iskolamesternek vagy a deákoknak pl. "kántálásért" fizetett, esetleg megtudjuk, hogy a "ludi magister" mentesül a jobbágyterhek alól. Közelebbi információk az iskola működéséről, annak tanulólétszámáról stb. ekkor még nem jelentkeznek a közigazgatási iratokban. * 1777 korszakos dátum a magyar oktatásügy történetében. Mária Terézia ekkor tett kísérletet arra, hogy az iskolaügyet állami irányítás alá vonja. Rendelete a Ratio Educationls hosszú ideig a magyarországi közoktatás alapja volt. A legfőbb irányítás a Helytartótanács tanulmányi bizottságának (később ez ügyosztállyá alakult) feladata Lett. Az országot tankerületekre osztották (Pest megye mai területe a budaihoz tartozott), ezek élére főigazgatót neveztek ki, aki köteles volt a hozzá tartozó terület valamennyi középiskoláját rendszeresen látogatni, ellenőrizni, azokról jelentést tenni a Helytartótanácsnak, illetve a tanulmányi bizottságnak. A népiskolákat is rendszeresen látogatták és ellenőrizték az erre a feladatra kijelölt tankerületi népiskola-felügyelők. Az oktatásügy irányítása - néhány, itt most nem részletezhető módosítástól eltekintve - gyakorlatilag a Helytartótanács 1848-ban történt megszüntetéséig változatlan maradt. Kialakult - helyesebben korszerűsödött - a Ratio Educationis nyomán az oktatás szervezete és rendszere. Falusi (1 tanitós), me-