Kisfaludy Katalin: Hogyan írjam meg iskolám történetét? - Pest Megyei Levéltári Füzetek 12. (Budapest, 1987)

II. A kutató és feldolgozó munka folyamata - 3. Az egyes történeti korok forrásai és kutatási feladatai - a. A kezdetektől 1868-ig

Tudni kell azonban, hogy jegyzőkönyveink kézzel Íródtak és latin nyelven. Ezeket elolvasni sem könnyű, megértésükhöz pedig stabil latin nyelvtudás szükséges. Egyházfelügyeleti látogatások jegyzőkönyveit a váci, illetve a székesfehérvári püspöki levéltár is őriz, az előbbi 1560-tól, az utóbbi 1778-tól. Ezeken kivül, a Váci Püspöki Levéltár Püspöki Hivatal iratai közt van még egy irategyüttes (Acta parochiarum 1746-tól), amely plébániai iratokat tartalmazva, iskolatörténeti adatokban is gazdag. Ezzel még mindig nem merítettük ki a katolikus iskolákra vonatkozó 1777 előtti adatok lelőhelyeit, mert az egyes plébániai levéltárak is közéjük tartoznak. A plébániai iratok a helytörténeti kutatás számára páratlan értékű források, nemcsak gazdaság- és társadalom, hanem kultúrtörténeti szempontból is. A plébániai levéltárak fondjegyzékeinek publikálása éppen most kezdődött meg, a minket érdeklők közül eddig az Esztergomi Főegyházmegye plébániáinak iratairól kaphatunk bővebb felvilágosítást a Magyarországi Egyházi Levéltárak fondjegyzékei II/A kötetéből. 1777 előtti forrásainkról összefoglalóan annyit szükséges elmondani, hogy általában hiányoznak a legkorábbiak, 1526 előtti századokkal ezért kezdő kutatóknak foglalkozni nem érdemes, hiszen az elsődleges dokumentumok vagy a tatár, vagy a török időknek estek áldozatul. A források, mint láttuk a 16. század végétől jelennek meg, ismét hangsúlyozzuk azonban, hogy használatukhoz paleográfiai ismeretekre és biztos latin nyelvtudásra van szükség. A már emiitett egyházfelügyeleti látogatások jegyzőkönyvei, esetleg korai plébániai iratok mellett