Kisfaludy Katalin: Hogyan írjam meg iskolám történetét? - Pest Megyei Levéltári Füzetek 12. (Budapest, 1987)

II. A kutató és feldolgozó munka folyamata - 3. Az egyes történeti korok forrásai és kutatási feladatai - a. A kezdetektől 1868-ig

Mindenfajta iskola az egyház irányítása alatt állt, illetve egyházi szervezet keretei között működött, és iskoláját az adott település lakossága tartotta fönn. Az egyháziak mellett 1850-től beszélhetünk az állam által szervezett és fenntartott középiskolákról, 1868-tól pedig állami vagy városi-községi népiskolákról. Ebből az következik, hogy 1850, illetve 1868 előtt elsősorban az egyházi levéltárak jöhetnek számításba az iskolatörténetet kutatók számára. Szerencsére az egyházak szaklevéltárai is publikálták már fondjegyzékeiket. Ezért a kutató dolga viszonylag könnyű: egyszerűen meglelheti azokat a fondokat, állagokat, amelyekben kutatnia érdemes. Az esztergomi primási levéltárban egy, az iskolatörténet viszonylag korai forrásbázisa és ráadásul, Pest megye vonatkozásában kiaknázatlan, feldolgozatlan adatok gazdag tárháza a Visitationes Canonicae (1559-től), tehát az egyházlátogatási jegyzőkönyvek gyűjteménye. Az egyházlátogatásnak szigorú szabályai voltak. A felettes egyházkormányzati hatóság kiküldte kérdéseit, ezekre a látogatás alkalmával kellett válaszolni, amely válaszokat Írásba foglalták és meghatározták a teendőket is. A megbeszélés eredményeit jegyzőkönyvben rögzítették. A felügyeleti látogatás alkalmával elsősorban a templomra, annak állapotára, jövedelmeire, vagyonára, az egyházi szertartások mikéntjére, az anyakönyvezésre, a plébánia népeire, az ott élő más vallásuakra vonatkoztak a kérdések, ugyanakkor megvizsgálták a tanitók vagyoni állapotát, illetve tevékenységüket is. Ezekből a jegyzőkönyvekből tehát fontos információkat kaphatunk a falusi plébániai iskolákról, igy alapvető források.