Szabó Attila: Hogyan írjam meg termelőszövetkezetem történetét? - Pest Megyei Levéltári Füzetek 9. (Budapest, 1985)

III. Kutatási feladatok: a kutatási terv összeállítása

den a rendelkezésünkre álló országos és helytörténeti szakkönyvek segítségével. A hangsúlyt elsősorban a gazdálkodás és a birtokviszonyok történetére helyezzük. ' A rövid földrajzi és történeti bevezető után hozzáfoghatunk a szorosan vett szövetkezettörténet megírásához. Pontos megállapítani a terület és taglétszám alakulását, a tsz szervezését, átszervezését, szervezeti felépítését és változását. A feldolgozás gerincét a termelőszövetkezet gazdálkodása képezi. Ezen belül az alaptevékenységet /nö vénytermelés, állattenyésztés, esetleg segéd- és melléküzemágak működése/ valamint a kiegészitő tevékenységet /kereskedelem, szolgáltatás stb./ tárgyaljuk részletesen. Az egyes témákat lehetőleg minél bővebben, minél több adattal dolgozzuk ki. A növénytermelésnél foglalkozzunk a művelési ágak, a vetésszerkezet változásával, ennek okaival. Vizsgáljuk meg a termelés anyagi és egyéb feltételeit a gépesitést /eszközök összetétele, mennyisége és minősége/, az öntözést, a kemizálás fokát, a talajerővisszapótlást /szerves- és műtrágyázást/, a fajtanemesitést, a munkaerő felhasználást. A fejlődést /változást/ jól lehet érzékeltetni, ha az adatokat az egységre /k.holdra, hektárra, tagra, számosállatra, 30