Szabó Attila: Hogyan írjam meg termelőszövetkezetem történetét? - Pest Megyei Levéltári Füzetek 9. (Budapest, 1985)

III. Kutatási feladatok: a kutatási terv összeállítása

munkaegységre, munkanapra, állóeszközre stb./ számítjuk ki és több évvel, illetve más gazdaságokkal hasonlítjuk össze. Igen fontos mutatószámok a termésátlagok és a termelékenység adatai. A szántóföldi növénykultúrák mellett külön fejezetben foglalkozhatunk a szőlő-, gyümölcs és egyéb /málna, eper, komló, ribizli stb./ kultúrákkal. Ezeknél igen fontos tényező a magas és szakszerű élőmunka-szükséglet, ezért részletesen Írjunk a termelőmunka módjáról, megszervezéséről. Foglalkozzunk részletesen a vegyszeres és egyéb védekezéssel. írjuk meg, hogy a szőlő- és gyümölcstermékek feldolgozását /pl. pincegazdálkodás/ végzi-e a szövetkezet. Külön fejezet lehet a kertészet. Szólnunk kell az öntözéses és a szárazkertészetről, illetve a szabadföldi és a fóliás /üvegházi/ termesztésről. írjuk meg, hogy milyen zöldségfajtákat, virágokat termesztenek, mekkora területen és élőmunka ráfordítással, milyen az értékesítés és ha van, a feldolgozás. Az erdészeti tevékenységről - amennyiben a termelőszövetkezetnek van erdeje - szintén Írjunk részletesen, beleértve a fakitermelést, a fafeldolgozást, a vadgazdálkodást. A termelőszövetkezeti gazdálkodás másik fontos ága az állattenyésztés. Allitsuk össze az állatfajok