Pásztor Mihály: A fehérterror néhány jelensége. Pest megye 1919-1920 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 8. (Budapest, 1985)

II. A fehérterror első szakasza. (1919. augusztus hó elejétől 1919. november hó végéig.)

vatalát is. A gazdag "főispántermésre" Balázsfalvi Kiss Ferenc 1919. aug. 20-án kelt levele adta meg a magyarázatot : " A polgári közigazgatási területeknek a katonai közigazgatási területekkel való egybevágását a megszálló román ho. parancsnok Ur elengedhetetlennek tart„11 van... Kunszentmiklóson a "prefektus-főszolgabirő" tiz naponként küldött jelentésében többet elárult erről a "kényszerű" helyzetről : "A román parancsnokságok nagy, súlyt fektettek arra, hogy a bolsevista lelketlen izgatók megérdemelt büntetésüket elvegyék, e tekintetben magamat rendelkezésükre álló engedelmes eszköznek tekintem. Minden józanul gondolkozó ember tekintse ugy a román királyi haderőt, mint amely bennünket a legaljasabb ... kommunista garázdálkodástői mentett meg. ... A román katonai parancsnokság és a hatóság közötti viszony udvarias és szivélyes. Semmi panaszra ok nem lehet. A bolsevik izgatók üldözése és letartóztatása a felemelt létszámú csendőrség és a ro12 mán katonai erő segítségével erélyesen folyik. Cegléden kivül Kecskeméten is volt "főispán" - prefektusról csak Kunszentmiklós esetében tudunk - de olyan jelenségről, hogy ezt a "megbizatást" visszautasították volna ; nem. Ennek logikus magyarázatát a kunszentmiklósi "prefektus-főszolgabirő" idézett sorai adták meg. A helyi ellenforradalmi erők nem feltétlenül igényelték a királyi román hadsereg különböző rangú tisztjeinek a "ráhatását", vagy "kormány-intézkedést" ahhoz, hogy cselekedjenek. Dömsödön 1919. aug. 9-én tartott képviselőtestületi ülés 37. sz. határozata : "Azon képviselőtestületi és előljárősági tagokat, akik ... a tanácsköztársaság alatti tanácsnak és direktóriumnak tagjai voltak, községi képvise13 lők és elöljárók sorából töröltetnek." A szentendrei városi rendki60