Pásztor Mihály: A fehérterror néhány jelensége. Pest megye 1919-1920 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 8. (Budapest, 1985)

II. A fehérterror első szakasza. (1919. augusztus hó elejétől 1919. november hó végéig.)

villi képviselőtestületi közgyűlés 1919. aug. 8-án felvett jegyzőkönyve 75. sz. véghatározata : "... hazánk törvényes formában alkotott törvényei vannak életben, igy az 1886. évi XXII. t. c. alapján összeállitott képviselőtestület működik, - tehát még a Károlyi alatt hozott nép„14 törvények sem jöhetnek figyelembe. Püspokszi lágyon röviden foglalkoztak a változásokkal. 1919. aug. 8-i rendkivüli képviselőtestületi ülésükön megbizták a birőt és a jegyzőt : "a fehérgárda megalakításával" Néhány nappal később, aug. lien - a díjazásukról döntöttek." A testület egyhangúlag elhatározta, hogy ha az állam nem űzet a gárdának semmit sem, akkor a község egyezség utján megállapitott dijazást biztosit a gárda tagjainak a köz. , "15 pénztár terhére. A püspökhatvani tanács aug. 3-án megtartott ülésén megállapította a tanácskormány lemondását, majd sajátosan értékelték a kialakult helyzetet : "... a forradalom igy 3. fázisába érkezett, az ügyek vezetését a napilapból vett értesülés szerint minisztérium vette át, s az ország katonai megszállása van folyamatban." Közölték, hogy a tanács minden erejével a rend fenntartására és a köznyugalom megóvására törekszik, bármely pillanatban kész helyét elhagyni, de a község nem maradhat vezetés nélkül. A tanács felhatalmazta a direktóriumot : "... a közbiztonság érdekében egyes meg17 bizható egyéneket fel is fegyverezzen". Pécelen nem sokat várakoztak első "lépéseikkel" a hatalom "uj" birtokosai. Augusztus 3-án a község ügyeit egy ideiglenes "testület" intézte, amely felhatalmazta Zsedényi Aladárt Molnár Lajos - 32 éves, büntetlen előéletű, péceli lakos - elővezettetésére, kihallgatására és letartóztatására, mert : "... a képv. testület a netalán megindítandó vizsgálatot megkönnyítendő Molnár Lajost a saját felelőssé-