Pásztor Mihály: A fehérterror néhány jelensége. Pest megye 1919-1920 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 8. (Budapest, 1985)

IV. A fehérterror harmadik szakasza. (1920. márciusától 1920. nyaráig.)

ba - de a Prőnay-zászlőalj "tartalékaként" rendelkeztek "Prőnay-igazolvánnyal" - igy aztán arra, akkor, ebben az országban egyetlen "hivatalos közeg" nem merészelt volna még gondolni sem, hogy közliliik bárkit "érdemben" letartóztasson az elkövetett, súlyos bűntettekért, mert ilyen esetben azonnal rendelkeztek Prónay-zászlóaljtól - tehát a Magyar Nemzeti Hadseregtől - származott "hivatalos igazolással". 1919. november végén megjelentek Szolnokon a Prónay-tisztek, amiről emlitést sem tett naplójában Prónay, de az 1920. április, május, június havi "jelenlétüket" - ha "tömören" is - már "említésre méltónak" találta : "Mint már megemlitettem ugy Szolnok, valamint Abony még mindig egy erős fészkét képezte a kommunistáknak. Ezért küldtem Molnár Endre fhgyot oda a zlőaljam 2. századával. Összeszedettem vele az összes Szolnokon (de magában a fogdában lévő) és vidékén feltalálható kommunistákat, akik között igen sok volt a zsidó. Ezeket azután Abonyba vitettem, ahol el lettek zárva. Ott azonban fellázadtak és megtámadva az őrséget, ki akartak törni, mire azután a katonák egy szálig agyonverték őket. Igy tehát ezekkel is végeztek, „109 nem volt reájuk többe gond. Sajnos, Prónaynak naplója Írásához készitett jegyzetei nem maradtak meg, amelyek talán jóval többet elárulhattak volna erről a"küldetésről", mert a gépelt "tisztázat" ugyancsak "hézagos". Például : azt teljesen kihagyta, hogy Héjjas Ivánt és embereit is Szolnokra " vezényelte", amit nemcsak Héjjas Iván szolnoki "szereplése" bizonyított, hanem az a "rövid" jelentés, amiben beszámolt Prónaynak a kapott parancs végrehajtására kiadott legfontosabb intézkedéséről. Prőnay "igen sok" zsidót emiitett az áldozatoknál, holott a fogdából elhurcoltak között mindössze három zsidő szerepelt, ami nem azt jelentette, hogy "téves" volt Prónay információja, hanem azt, hogy