Pásztor Mihály: A fehérterror néhány jelensége. Pest megye 1919-1920 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 8. (Budapest, 1985)

IV. A fehérterror harmadik szakasza. (1920. márciusától 1920. nyaráig.)

a többiek nem a szolnoki ügyészség fogdájából kerültek az abonyi Vigyázó-kastélyba, A zászlóaljparancsnok személyesen is "meglátogatta" Abonyt, de nem a vitathatatlan tömeggyilkosság kivizsgálására érkezett a Vigyázó-kastélyba : "Ismét azután Szolnokon keresztül Abonyba vettem utamat és megszemléltem Molnár Endre századát. A legénység, akit már régebben nem láttam, megörült nekem és mosolyaik is elárulták, hogy meg vannak elégedve saját magukkal is - mert jó munkát végeztek, a már emiitett lázadó zsidók és kommunisták között az elmúlt napokban."*'''^ A "dicséretosztás" után "hős katonái" orgonával diszitették parancsnokuk autóját, akitől elvárták a "méltó" elismerést, hiszen "betéve tudták" a gyilkosságaikra vonatkozó Prónay-féle "jogi" álláspontot : "... sem vezérkariakra, vagypedig hadbirákra, de még tábori papokra sem volt szükségünk - miután ezeknek funkcióját nálam a józan felfogás és a megalkuvást nem ismerő radikális határozottság helyettesitette, melyek problémákat nem ösmertek, " ^ A "Horthy-vonatán" utazgató Héjjas Ivánt és "embereit" ugyanezen időszakban megyénk más településein is megtalálhattuk, A Szegedi Katonai Körletparancsnokság táviratilag tett jelentést 1920. május 11-én : "... Kunszentmiklőson 10-ikén az ébredő magyarok Héjjas Iván jelenlétében gyűlést tartottak, mely teljes rendben folyt le. Az éjj folyamán azonban váratlanul kisebb, nagyobb csoportok a zsidó lakosság házaiba behatolt, rombolt és fosztogatott.A rendelkezésre álló karhatalom csak helyenkint tudta a rendet fenntarta„112 , ni. Május 10-én Héjjas Ivan tőle szokásos beszedet tartotta Kunszentmilőson, aminek következményei - nagyon is várhatóan - nem maradtak el.