Lakos János: Hogyan írjam meg falum történetét? - Pest Megyei Levéltári Füzetek 5. (Budapest, 1983)

II. A községtörténeti kutató és feldolgozó munka folyamata - 2. Az egyes történeti korok forrásai és kutatási feladatai - d. A kései feudalizmus kora 1686-1848

A történeti statisztika forrásai c. kötetre, amelynek tanulmányai pontos eligazitást nyújtanak a fenti forrástipusok használatához. A különböző célokból készitett korabeli kéziratos térképek gazdag irott és tárgyi forrásanyagot dolgoztak fel. Legfontosabbak a Mária Terézia-féle úrbérrendezéssel, a vizszabályozásokkal, a kataszteri felméréssel, a helységek közötti határok kitűzésével kapcsolatban felvett, valamint a katonai helyszínrajzi térképek (XVIII-XIX. század). Rajtuk keresztül megismerkedhetünk községünk korabeli településformájával, földhasznosításával, művelési szerkezetével, útviszonyaival, dűlőneveivel, határaival és legkülönbözőbb objektumaival. Jelmagyarázataikkal és kimutatásaikkal számos esetben adatokat szolgóltatnak pl. a jobbágy- és földesúri földek elhelyezkedésére, megoszlására, arányára, a földek minőségére. Kéziratos térképeink zöme bécsi öl mértékben készült. 1 bécsi öl (orgia Viennensia) = 1,8965 méter. A megyénk községeire vonatkozó térképeket több intézmény őrzi. Ezek közül legjelentősebbek a Pest Megyei Levéltár, az Országos Levéltár és az Országos Széchényi Könyvtár. Mindhárom közgyűjteményben külön térképtárat alakítottak ki. A többi megyei levéltárhoz hasonlóan a Pest Megyei Levéltár is publikálta térképeinek jegyzékét a Kéziratos térképek a területi állami levéltárakban c. sorozatban. Az Országos Levéltár térképtárának közel 30.000 darab térképe közül eddig 4000-ről adtak ki az előbbi segédletnél jóval részletesebb katalógust ( A Magyar Országos Levéltár térképeinek katalógusa. 1. Helytartótanácsi térképek I-III. Bp. 1976-1979., 2. Kamarai térképek I. Bp. 19780. A munka öt pontban ismerteti az egyes térképlapokat, közli a szerzők