Lakos János: Hogyan írjam meg falum történetét? - Pest Megyei Levéltári Füzetek 5. (Budapest, 1983)

II. A községtörténeti kutató és feldolgozó munka folyamata - 2. Az egyes történeti korok forrásai és kutatási feladatai - d. A kései feudalizmus kora 1686-1848

nevét, beosztását, a térkép keletkezésének évét, eredeti cimét, meghatározását, kartográfiai adatait, a topográfiai vonatkozásokat. Valamennyi kötethez négyféle mutató csatlakozik: szerzői, helynév, tárgyi és vízrajzi. Az 1782-1785. és az 1829-1866. évi első és második katonai felmérés térképszelvényei, valamint az első felméréshez készült szöveges un. országleirás hozzáférhető a Hadtörténelmi Intézet Térképtárában. Csendes László - N. Ipoly Márta: Településeink szelvényezése az első-második-harmadik katonai felmérések alapján (Bp. 1977J c. kiadványa segítségével könnyen meghatározhatjuk a községünkre vonatkozó térképszelvényeket. Feltétlenül- említést kell tennünk a földesúri (uradalmi) levéltárak sokrétű iratanyagáról. Minden községnek (kivéve a nemesi községeket) volt földesura, aki ezernyi látható és láthatatlan szállal kötötte magához a községet és vette nyilvántartásba jobbágyait, azok birtokait, szolgáltatásait. A földesúri levéltár nélkül községünk feudáliskori történetének megírása komoly nehézségekbe ütközik. A Pest Megyei Levéltár őrzi a váci püspöki uradalom, a ráckevei királyi uradalom, valamint a Földváry-nemzetség iratait. Ezek az irategyüttesek a már fentebb említett urbáriumokon, tizedjegyzékeken kivül a gazdaság- és társadalomtörténet olyan fontos adathordozóit rejtik, mint az úriszéki jegyzőkönyvek, a különböző számadások

. Természetesen az Országos Levéltárban lévő nagyterjedelmü családi levéltárak is több Pest megyei család iratait tartalmazzák, sőt, - mint munkánkban már emiitettük - elvileg külföldi levéltárak anyaga is rendelkezésre áll. Az egyházi eredetű források közül az egyházi lélekösszeirásokon és a káptalani hiteleshelyi