Lakos János: Hogyan írjam meg falum történetét? - Pest Megyei Levéltári Füzetek 5. (Budapest, 1983)

II. A községtörténeti kutató és feldolgozó munka folyamata - 2. Az egyes történeti korok forrásai és kutatási feladatai - b. A középkor 1000-1541

egyik kitűnő magyarázó szótára: Bartal Antal: Glossarium mediae et infimae latinitatis regni Hungáriáé. Bp. 1901. A feudáliskori hossz-, terület- és űrmértékek meghatározásának szükségessége miatt ugyancsak nélkülözhetetlen a fontosabb mértékek történeti feldolgozásainak ismerete. A következő munkákat használhatjuk: Lederer Emma: Régi magyar űrmértékek. Századok 1923-1924. Bendeffy László: Középkori magyar hossz- és területmértékek. Bp. 1959. Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig. Bp. 1978. Még az okleveles anyag módszeres feltárásának megkezdése előtt célszerű kézbe vennünk Csánki Dezső 1890-ben megjelent munkáját (

Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában

), amely megadja a XV. században létező helységeket, névformákat, első és további fontos okleveles említéseiket. A XIV. századi pápai tizedjegyzékek kiadását (

Monumenta Vaticana históriám regni Hungáriáé illustrantia. Rationes collectorum pontificiorum in Hungária. Bp. 1885) sem haszontalan végigböngésznünk, hisz falunk létezésén tul a pap által befizetett tizedösszegből a település nagyságára, vagyonosságára is következtethetünk abból. A szakirodalmi feldolgozások közül itt csak hármat emelünk ki. Györffy György közelmúltban megjelent könyve (

István király és müve. Bp. 1977) a X. század közepétől a XI. század közepéig gazdag helytörténeti anyagot is felvonultat. Ugyanez mondható el Szabó István két alapvető munkájáról (A középkori magyar falu Bp. 1969, A falurendszer kialakulása Magyarországon X-XV. század. Bp. 1966), ezeket azonban még falutörténeti elméleti-módszertani kérdésekben is kalauzul