Lakos János: Hogyan írjam meg falum történetét? - Pest Megyei Levéltári Füzetek 5. (Budapest, 1983)
II. A községtörténeti kutató és feldolgozó munka folyamata - 2. Az egyes történeti korok forrásai és kutatási feladatai - c. A török hódítás kora 1541-1686
használhatjuk.A helytörténeti feldolgozások sorából a Pest megye műemlékei c. mű bevezetéseként megjelent tanulmány (Makkai László: Pest megye története) elolvasása ad nagy segítséget. Nagyjából ez az a forrásbázis, amelyből meg kell válaszolnunk olyan alapvető történeti kérdéseket, mint a település keletkezése, kialakulása, első okleveles említése, birtoklástörténete stb. Akkor is végezzük el ezeket a feladatokat, ha (természetesen megalapozott) hipotézisekre kényszerülünk. Állapítsuk meg továbbá, hogy részt vett-e falunk Dózsa 1514-es parasztháborújában. A társadalmi-gazdasági viszonyok lehetséges felvázolásától ugyanúgy nem tekinthetünk el, mint a falu névalakjainak összegyűjtésétől, az élő eredethagyomány feltárásától. Fontos a földrajzi nevek (dűlőnevek) összegyűjtése is, e munkában nélkülözhetetlen kiadvány: Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Bp. 1978. c. A TÖRÖK HÓDÍTÁS KORA 1541-1686 Az 1526. évi mohácsi csatát követően a török hadsereg végigpusztította Magyarország középső részét, igy Pest megyét is. A végleges megszállásra azonban csak 1541-ben, Buda elfoglalása után került sor. A Pest megyei települések ebben az évben, vagy a következő években kényszerültek török uralom alá. Helyzetükben, történetükben alapvető változások következtek be. A török hódoltság korára a levéltári forrásanyag viszonylag kiszélesedik: megjelennek az összeírások, s a jogbiztosító iratok mellett feltűnnek a megyei jegyzőkönyvek, a panaszlevelek, kérvények (instanciák) is.
