Lakos János: Hogyan írjam meg falum történetét? - Pest Megyei Levéltári Füzetek 5. (Budapest, 1983)

II. A községtörténeti kutató és feldolgozó munka folyamata - 1. Tájékozódás bibliográfiákban, forrásokban és módszertanban

magyar levéltári hálózatot. Magyarországon vannak: 1. általános levéltárak és 2. szaklevéltárak. Általános levéltár a Magyar Országos Levéltár és az Uj Magyar Központi Levéltár. Mindkettő az országos hatáskörű hatalmi és kormányzati szervek, az országos jelentőségű gazdasági szervek, intézmények, intézetek, testületek és egyesületek, valamint az országos szerepet vitt családok és személyek iratait őrzi, az első 1945-ig, a második 1945 után. Általános levéltárak a megyékben és a fővárosban működő tanácsi levéltárak is, amelyek az illetékességi területükön létezett, illetve létező szervek iratait és egyéb (családi, személyi, egyesületi, intézményi stb.) helyi jellegű iratanyagot őriznek. Egyes- szakterületek, szervek levéltári anyagát a szaklevéltárak gondozzák. Ilyenek: a Szakszervezetek Központi Levéltára, a Hadtörténelmi Levéltár, a Magyar Tudományos Akadémia Levéltára, a Központi Statisztikai Hivatal Levéltára, az Országos Környezetvédelmi és Vizgazdálkodási Levéltár, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum és Levéltár, a különböző egyetemi levéltárak, s nem utolsósorban az egyházi levéltárak. Külön levéltári hálózatot tart fenn a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP KB Párttörténeti Intézet Archivuma, megyei archivumok). Ha ezek után az egykorú térképek, helységnévtárak és schematizmusok (egyházmegyei évkönyvek) segítségével felderítjük községünk közigazgatási, egyházi és természetesen földesúri, uradalmi hovatartozását, könnyen meghatározhatjuk azokat a levéltárakat, amelyekben témánkra vonatkozó anyagot remélhetünk. E munkánkban legkitűnőbb segédeszközeink: Lipszky Joannes: Mappa generalis regni Hungáriáé... (Pest 1806.) c. atlasza és Repertórium locorum... (Buda 1808) c.