Lakos János: Hogyan írjam meg falum történetét? - Pest Megyei Levéltári Füzetek 5. (Budapest, 1983)

II. A községtörténeti kutató és feldolgozó munka folyamata - 1. Tájékozódás bibliográfiákban, forrásokban és módszertanban

helységnévtára, továbbá az 1870-es évektől rendszeresen megjelenő A Magyar Korona Országainak helységnévtára c. munkák, valamint a váci, esztergomi és székesfehérvári róm. kat. egyházmegyék schematizmusai a XVIII. század végétől. Mai megyénk területe korábban Pest-Pilis-Solt, Nógrád és Hont vármegyék, valamint a Kiskunság kiváltságos terület, egyházi tekintetben a váci, esztergomi és székesfehérvári róm. kat. egyházmegyék, uradalmilag jórészt a váci püspöki, az esztergomi érseki, az óbudai és visegrádi kamarai, valamint a ráckevei királyi uradalom területén feküdt. A birtokos családok közül példaként a következőket említjük meg: Blaskovich, Dinnyés, Földváry, Magyary-Kossa, Ráday, Zichy. Természetesen az országos, sőt Habsburg birodalmi szervek is állandóan foglalkoztak helyi ügyekkel, tehát nem szabad megfeledkezni ezek iratanyagáról sem. A mai Pest megye területén fekvő községek történetének forrásanyaga döntő többségben a Pest Megyei Levéltárb

an (illetve annak váci és nagykőrösi osztályán) áll a kutatók rendelkezésére, az egykoron más megyéhez tartozó községekre vonatkozóan a szomszédos megyék levéltárai is tartalmaznak anyagot, elsősorban Fejér és Nógrád megyék levéltárai. Fontos, bennünket érdeklő forrásbázisa van a különböző egyházi levéltárakn

ak,az egyéb levéltárak közül pedig főleg az Országos Levéltárn

ak. Természetesen még más levéltárban is eredményesen kutathatunk, mert pl. a megyénkben birtokos jelentősebb családok közül a Blaskovich-család levéltára a Szolnok Megyei Levéltárban található. A teljesség kedvéért meg kell még jegyezni, hogy az ország határain túl is őriznek megyénk településeire vonatkozó iratanyagokat. így - csak a legfontosabbakat említve - a bécsi Österreichisches Staatsarchivban (a Habsburg monarchia közös kormányszerveinek,