Horváth Lajos: Pest megye városi, községi és megyei pecsétjei, 1381-1876 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 4. (Budapest, 1982)

II. A pecsétek pecséttani vizsgálata - A pecsét-szimbólumok vizsgálata

stb.). Sőt még a régi templomé is, mint Pótharaszt pecsétjén a "középen látható kőhalmazat forma, az itt körülbelül a' puszta közepén álló puszta templom elejét ábrázolja a rajta lévő keik rek jukkái együtt, készült 1853 évben azon időtájban, midőn 50 ezen puszta községi czimet kapván, jegyzővel elláttatott." A világi épitmények sorát gyűjteményünk legrégibb pecsétje nyitja meg, az 1381-es lenyomtról ismert Visegrád városi pecsét, külön kutatás tárgyát képezhetné, hogy mennyire sematikus, vagy mennyire konkrét városképet láthatunk rajta, valószínűleg inkább'az utóbbi esetről van szó. Már említettük a Tótfalu pecsétjén található városkaputornyot, amelyik'^buda.pecsétképével nagymértékben egyezik. Hamzsabég .pecsétjén' is valamilyen világi torony szerepel, rossz lenyomata nviatt azonban elemezhetetlen (Érd 1.). Vörösvár egyik pecsétjén vadetetőt vélünk felfedezni, ormain szarvasagancsokkal diszitve, hacsak nem kápolnáról van szó, ez esetben a diszek rendhagyóak (Vörösvár 1.). A földbirtokos monogramját, címerállatát, alakját stb. tartalmazó pecsétképek valójában tulaj donjegyek, esetleg köriratukban is megnevezik hovatartozásukat, vagy maga a helységnév is utal a birtokosára, mint Püspökhatvan esetében, pecsétképén a püspök alakja, ez tehát megint a névcimer egyik fajtája. Börzsöny pecsétjein (Börzsöny 3-4.) Szent Adalbert valójában patrociniumból származó tulajdonjegy, mivel az esztergomi Szent Adalbert érsekség birtoka. Aszód XVIII-XIX. századi címerein az egyszarvú ovális pajzson P betűt tart, a Podmaniczkyak cimerállata és monogramja (Aszód 3-7. ). Kemence esztergomi primási birtok pe-