Horváth Lajos: Pest megye városi, községi és megyei pecsétjei, 1381-1876 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 4. (Budapest, 1982)

II. A pecsétek pecséttani vizsgálata - A pecsét-szimbólumok vizsgálata

Már szó esett a kétfejű sasos Habsburg-osztrák államhatalmi elmerek elburjánzásáról 1850 után a legkülönbözőbb megyei, járási és községi - Csővár, Héviz, Törökbálint - pecséteken. Általános, világi szimbólumok az oroszlánok, sárkányok, napok, holdak, kőrisfa, gomba és makk stb. A sárkányfejek (Cegléd 1.), majd az oroszlán Cegléd pecsétjein szerepel, de az utóbbit megtaláljuk Borosjenő és Tököl pecsétjein is. Emberarcú holdsarló és nap ovális pajzs derekán Visegrád XVIII-XIX. századi pecsétjein látható, Nagykőrös város szimbóluma természetesen hatalmas, erős kőrisfa, Lórévé a ló, Gomba falué a gomba és Maglód pecsétjein a makk, ez utóbbi helytelen etimo49 lógiából származó névcimer. A mellét tépő, önvérével fiókáit tápláló pelikán sok esetben tűnik fel pecséteken (Gödöllő, Mácsa, Tök stb. ). Egyéb, már rendkivül kiürült jelentésű szimbólumokkal, pajzson kivüli nap, hold és koronák, csillagok, gyöngyök, növényágak stb., amelyek keletkezésükkor is már csak diszitőelemek voltak, nem foglalkozunk. A vallásos vonatkozású jelképek egy részének ideológiai, legendái, mondai gyökere van, különösen vonatkozik ez a patrociniumok megjelenésére a pecsétKépen, illetve a patrociniumból képzett helynevek esetébe, ez utóbbiak tulajdonképpen névcimerek is. A várost védő Szent Mihály arkangyal Vác pecsétjein, Szent György sárkányölése Tatárszentgyörgy és Szokolya esetében, Szent Márton pannóniai katona-szent páncélos alakja Nagymaros XVI-XVII. századi pecsétjein és nem utolsó sorban a magyar nép mondavilágába emelkedett Szent László lovas alakja, amint vizet fakaszt a sziklából szomjúhozó serege számára,