Horváth Lajos: Pest megye városi, községi és megyei pecsétjei, 1381-1876 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 4. (Budapest, 1982)

II. A pecsétek pecséttani vizsgálata - A pecsét-szimbólumok vizsgálata

Szob, Pilisszentlászló és Vácszentlászló pecsétjein, valamint az I. Géza király által Szűz Mária, Magyarország védasszonya tiszteletére Vácott alapított székesegyház indítékaként Mária alakja Vác XVIII-XIX. századi pecsétjein. Igen praktikus mondanivalót hordoznak a török ellen harcoló Magyarország vagy a török alóli felszabadulás utáni első évtizedekben ezek a pecsétképek, hiszen a keresztény Európa öszszefogása, szolidaritása európai méretekben utoljára éppen hazánk felszabadításában mutatkozott meg. A húsvéti bárány labarum tipusu vagy másfajta zászlóval a vállán a feltámadás jelképe, szintén helyénvaló volt az oszmán hódításból feltámadó országban Szentendre, Szigetszentmiklós, Tura stb. pecsétjein. A latin, vagy kettős, apostoli kereszt már teljesen általános, ám Pilis szentkereszt esetében konkrét, mert patrocinium és egyben névcimer. A XVIII. században a keresztek mellett megjelenő termő szőlőtőkék, amelyek netán rátekerednek a keresztre, mintegy szőlőkarónak használva azt (Budaörs 1. ), annak ellenére, hogy a katolikus hit szerint a mise folyamán a bor átváltoztatható Krisztus kiontott vérévé, már az elvilágiasodás felé mutatnak a XVIII. sz. derekától kezdve és utalnak az országos borkonjukturára, amelyik a jobbágynépnek is gyarapodást és Örömet hozott. Az ujratelepülő országrész, PPS m. falvainak nagy gondja, közösségeinek sokszor megerőltető vállalkozása nyomán kápolnák, templomok épülnek, amelyek a világi, birói szervezet kiépülése mellett demonstrálják a közösség életrevalóságát, önállóságát is a paptartással együtt. Az uj egyházi épületek képe is megjelenhet a világi közpecséten. (Budakeszi 1-3., Érd 2.