Horváth Lajos: Pest megye városi, községi és megyei pecsétjei, 1381-1876 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 4. (Budapest, 1982)

Pest megye városi, községi és megyei pecsétjei 1381-1876 - I. A pecsétek története - A városok pecsétjeinek története

vét a Csepel-szigeten. A város áttelepülésekor az uralkodókkal összes privilégiumait megerősítteti, sőt ujakat is szerez. Feltételezhetően aldunai korszakában is volt már pecsétje, az áttelepülés után szintén, sajnos csak 1520-ban vésett pecsétjét ismerjük. Az évszám elhelyezésére nézve: "Azon pecsétnyomó, mellyet Ráczkeve város jelenleg is használ, egy nagyezüst gyüszü alak, egy fekete gömbölyű fanyéllel ellátva, melly a gyüszü alak üregében van illesztve. - Ugyanezen gyüszü alak üregének fenekén, ha a nyele kivétetik, ezen véset szám jegyek láthatók 1520, kivül pedig a gyüszü alak oldalán e szavak olvashatók: lg Anno 1520. Készült Kev. - Legkorábbi ismert lenyomata 1586-ból való. 20 Szentendre középkori és török hóditás kori pecsétjeit sajnos, nem ismerjük. Amikor 1687. nov. 24-i supplikációjukkal a megye alispánjához fordulnak a Pócsmegyeren tartózkodó menekült szentendrei lakosok a kivetési összeg mérséklése 21 ügyében, akkor Pócsmegyer község pecsétjét használják. Jaksa Kazimirovity szentendrei biró 1699. márc. 16-án kelt 22 panaszlevelén magánpecsétjét alkalmazza közpecsétként. Ugy véljük, ebben az időben nincs is Szentendrének közpecsétje. Valószínűleg csak 1711 után készítették azt a pecsétet, amelyik az 1751-ben elkészített nagypecsét mellett ekkortól, mint birói kispecsét tölti be funkcióját (Szentendre 2-3. ). Az alföldi városok közül Cegléd évszám nélküli, sárkányfejes pecsétjének használata, gótikus szövegképe (halandzsa szöveg? ) alapján is talán visszanyúlik a XV. századba, minden esetre 1586-1672 között használatban van. Valószínű, hogy az 1626 és 1711 évszámot viselő pecsét között sem kéli más pecséttel számolnunk (Cegléd 1-2.). A város 1546-os évszámot