Horváth Lajos: Pest megye városi, községi és megyei pecsétjei, 1381-1876 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 4. (Budapest, 1982)

Pest megye városi, községi és megyei pecsétjei 1381-1876 - I. A pecsétek története - A városok pecsétjeinek története

viselő pecsétjei (Cegléd 9, 13.), mind a kettő a XIX. sz. első felében készült, valamilyen okból ezt az évszámot vésték rá, magának a városnak a történetében különös, kiemelkedő jelentőséggel az 1546-os évszám nem bir, XVI. századi származá23 sát már kétségbe vonta Nagy Iván és Nyáry Albert is. Nagykőrös város 1579-es évszámu pecsétjének körirata közli, hogy ez uj pecsét, a megelőző pecsét, sajnos, ismeretlen. A város 1637-es évszámmal ujabb pecsétet készittetett és 1 686-os évszámmal még ujabbat (Nagykőrös 3-4.). Azt mondhatjuk, hogy Buda török alóli felszabadulásának évszámával az esemény utáni években Pest-Pilis-Solt megyében városi pecsétek készültek (Nagykőrös 4-6., Vác 6.). A XVIII. században PPS megye falvaiból, kuriális falvaiból mezővárosok emelkedtek ki. Nagyabony pecsétjén az "F" (falu) röviditést egyszerűen átvésték "V" (város) betűvé ebből az alkalomból (Abony 1-2. ). A Podmaniczkyak Aszódja (Aszód 2. ), a Grassalkovichok Gödöllője (Gödöllő 1-2. ) is mezővárosi rangot nyert stb. Még a XIX. században is folyik a mezővárosi státuszért a folyamodás, Alberti 1842-ben (Alberti 4-5.), Monor 1848-ban lesz mezőváros (Monor 4-5) stb. Általában ebből az alkalomból uj tipáriumot készíttetnek a helységek, amelyen feltüntetietik a mezővárosi rang elnyerésének az évszámát, amelyet az újra és újra vésett variáns pecséteken továbbra is megtartanak.