Horváth Lajos: Pest megye városi, községi és megyei pecsétjei, 1381-1876 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 4. (Budapest, 1982)

Pest megye városi, községi és megyei pecsétjei 1381-1876 - I. A pecsétek története - A megyehatóság pecsétjeinek története

a megyét, hogy 1836. szept. 1-én tartott közgyűlése kérje V. Ferdinándtól a magyar nyelvű megye-pecsét engedélyezését, amit rövidesen meg is kapott. A régi, latin köriratu pecsét érvénytelenítés után a Magyar Nemzeti Múzeumba került, a magyar nyelvű uj pecsét is megjárta a Muzeumot, 1849 őszétől 1860. okt. 20-i diploma kihirdetéséig ott őrizték, majd ismét használatba vették a megye újjászervezésekor.*^ Az ideiglenes kormányzat alatt kétfejű sasos pecséteket és gumibélyegzőket használtak a császári és királyi főispán és a megyefőnökök. A kétfejű sasos pecsétképek elözönlötték a megye pecsétjeit, amelyek az abszolutizmus ideje alatt szaporodtak el igazán, a kétfejű sasok monotóniája az első lépés a közigazgatási pecsétek szines, gazdag világa elszürkitéséhez. A magyar szabadságharc leverése után az ideiglenes uralom kezdetben következetesen keresztül akarta vinni az akaratát, az 1849. márc. 4-én Olmützben kiadott osztrák alkotmány rendelkezéseit, amelyek a közigazgatást és bíráskodást teljesen szétválasztották volna, az alkotmányt azonban a császár 1851. dec. 31-én visszavonta. Az ideiglenes rendszerben a kisebb, és igy a legtöbb helyen összevonták a járási közigazgatási hatósággal a járásbirósági teendők ellátását, amelyet szolgabírói hivatalnak, illetve Stuhlrichteramt-nak vagy Gemischtes Stuhlrichteramt-nak neveztek.** Az 1861-benújjászervezett megye megtartotta történeti közigazgatási beosztását (kecskeméti, pesti, pilisi és váci járás), ezeken belül un. kerületeket állítottak fel, járásonként négyet. Az 1867. máj. 1. után életbelépett beosztás szerint öt járás volt (kecskeméti, pesti, pilisi, solti és váci), ezeken belül un. szakaszokat hoztak létre. Az 1872-1876 közötti időszak-