Horváth Lajos: Pest megye városi, községi és megyei pecsétjei, 1381-1876 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 4. (Budapest, 1982)

Pest megye városi, községi és megyei pecsétjei 1381-1876 - I. A pecsétek története - A megyehatóság pecsétjeinek története

PPS megye 1659-ben adott utasítást Nándori Bene János alispánnak és Pápay János szolgabirának, mint országgyűlési követeknek, hogy hiteles és a törvénycikkek közé felveendő megyepecsétet eszközöljenek ki az uralkodónál. Ennek az akciónak a végeredményeként nyerte el PPS megye azt a cimert és pecsétet, amelynek cimerképét a rendek előre kívánságképpen megállapították: "egy szikla hegynek tetején kiterjesztett hátulsó lábakon álló, az első jobb lábbal koronát, a bal lábbal pedig arany almát tartó kettős farkú oroszlán. " Az 1659. évi 76. tc. rendelkezett a megye címeréről és pecsétjéről, az akkori nádor, Wesselényi Ferenc neve felkerült PPS megye első arany tipáriumának köriratába is, mint látni fogjuk a későbbiek során, ez elég bonyodalmat okozott. A nádornak a megye a megye-pecsét elnyeréséért 20 db hizott Ökröt küldött ajándékba. ^ A megye-pecsét természetesen ezután sem szorította ki a mindenkori szolgabirák magánpecsétjeit a hivatali gyakorlatból, különösen kiszállások esetén alkalmazták, amikor a legtermészetesebb volt, hogy azok saját magánpecsétjeiket használják. Ezt a gyakorlatot majd csak a járási pecsétek megjelenése fogja megszüntetni a provizórium idején. PPS megye hatósága a török hódítás utolsó évtizedeiben Fülek várában tartózkodott, 1682. szept. 10-én a vár Ibrahim budai pasa kéthetes ostromának következtében megadta magát Thököly csapatainak. Ekkor a megye levéltárának a nagy része elpusztult, a megye-pecsétet pedig Csorgál Ferenc perceptor mentette ki a várból kockázatos módon. Csorgál Ferenc özvegye, Perényi Borbála férjének 350 rajnai forint hátraléka fejében kénytelen Tóalmás és Kóka birtokait zálogba adni 169L