A Pest Megyei Levéltár tanácsköztársasági iratai - Pest Megyei Levéltári Füzetek 2. (Budapest, 1969)
Lakatos Ernő: Bevezetés
Úgyszólván valamennyi ismertetésünk hat részre tagoiodik, ezek: az iratokat létrehozó szerv 1/ története, 2/ szervezete, 3/ hatásköre, 4/ illetékessége, 5/ iratainak rendszere és mennyisége, 6/ a történeti forrásérték szempontjából jelentősebb iratok jegyzéke. 1. Az iratokat létrehozó szerv története. A Tanácsköztársaság hivatali szerveinek nagyobb része forradalmi, szoros értelemben jogelőd nélküli szerv. Az államhatalom és az államigazgatás vonatkozásában valamilyen szinten az esetek többségében fellelhető olyan polgári hivatali vagy önkormányzati szerv, amelynek hatáskörét és illetékességét a forradalmi szerv felölelte, bár rendszerint nagyobb hatáskörrel és általában változatlan illetékességgel. Ez a kapcsolat sokszor olyan szoros, hogy az úgynevezett "jogelőd" vagy "jogutód" intézménnyel közös regisztraturában helyezkednek el iratai. A munkástanácsok és az általuk megválasztott végrehajtó (államigazgatási) szervek, direktóriumok iratait nem különítettük el. Sajnálatos, hogy a tanácsok iratai legnagyobb részével nem rendelkezünk: a Pest Megyei Munkás- Katona - és Földmüvestanácsnak töredékekben is mindössze két jegyzőkönyve, a járási tanácsok közül csupán a pomázinak, a városi tanácsok közül a szentendreinek, nagykőrösinek és ceglédinek, és a községiek közül - néhány kivételtől eltekintve - csak a pomázi járási községeknek jegyzőkönyvi anyaga maradt meg. A direktóriumok, tehát az igazgatás szerveinek iratanyaga megyei és járási szinten nagyobbrészt megtalálható a levéltárakban, a városok közül Vácé és Szentendréé elpusztult, az utókorra Ceglédé és Nagykőrösé maradt. E fejezetben igyekeztünk választ adni a forradalmi előzményekre, a munkástanács vagy néptanács korábbi alakulására, a március 22-én vagya későbbi napokon bekövetkezett hatalomátvétel tenyéré, valamint utaltunk fennállásának tartamára vagy a hatalom és a hivatal átadására. Sok esetben az adatokat csak sajtóanyagból tudtuk megállapítani. 2. A szervezeti részben közöltük a tanácsok összetételét a küldötteket választó községek vagy járások szerint, az intézőbizottságok és direktóriumok névsorát, esetenként a szakhivatalok szervezeti felépítését. Ezt különösen azért tartottuk fontosnak, mert a helyi viszszaemlékezések gyűjtésének igazolt bázisát akartuk megteremteni. A Tanácsköztár sasa g fennállása alatt bekövetkezett valamennyi személyi változásra nem tudtunk mindig kitérni. Ezek szép számmal fordultak elő, azért erre itt is felhívjuk kutatóink figyelmét. Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy a korabeli terminológia intézőbizottság és direktórium között nem mindég tett éles különbséget és az egyéb tisztségek vonatkozásában is pontatlan volt.
