Lakatos Ernő (szerk.): A modern krónikaírás Pest megyében - Pest Megyei Levéltári Füzetek 1. (Budapest, 1967)
3. Dr. Jánosi Ferenc: A modern krónikaírás elvi-módszertani kérdései
harc szemszögéből kell tehát a krónikának megörökítenie a mát. És mivel a harcban nemcsak adni, de kapni is lehet sebet: a krónika tükrözze híven a sikerekkel együtt — a kudarcokat, az eredmények mellett — a tévedéseket és hibákat is. A költő szavával élve — a krónika az igazat írja, ne csak a valódit; ne szimpla dicsőségkönyv legyen, de a kudarcokkal, tévedésekkel és hibákkal együtt is felemelő küzdelmeink hű megörökítője. A krónikán belül az egyes életviszonylatok, szektorok eseménynaplói nyilván bővebb adatokat fognak tartalmazni, mint az éves fejlődést összefoglaló beszámolók. Az eseménynaplókban is kerülni kell azonban a véletlen, esetleges jelenségek feljegyzését, gondosan mérlegelve, van-e az adott konkrét eseménynek, adatnak társadalmi jelentősége? Végső soron a krónikaíró körök tagjainak együttes mérlegelésén s a munkájukat elbíráló fórumoknak (falugyűléseknek, illetve a dolgozók krónikabíráló gyűléseinek) kollektív megítélésén múlik majd a krónika adatainak értékessége. Az adatok fontosságának mérlegelése elválaszthatatlan a hitelesség elbírálásától. Biztosítani kell, hogy ehhez az elbíráláshoz a szükséges támpontok rendelkezésre álljanak (adott eseményekkel kapcsolatosan több kortárs megkérdezése, a vonatkozó forrásművek átnézése, irattári, esetleg levéltári anyagokba való betekintés stb. útján). Végeredményben itt is a krónikaíró körök kollektív vitája s a krónikabíráló gyűlések nyilvános kritikája biztosíthatja a legmegnyugtatóbban a krónika adatainak szavahihetőségét s ezzel használhatóságát. VII. Kronologikus és szisztematikus krónikavezetés Az egyes életviszonylatokon, szektorokon belül a lényeges adatok, események kronológiai rendben, tehát időrendi sorrendben való megörökítése — vagyis az eseménynaplók vezetése —: ez a krónika gerince. Ez azonban csak az első lépés; a történeti adatgyűjtést ki kell egészíteni a történetírói feldolgozással: az egyes szektorok éves fejlődésének összegezésével és elemzésével. Ha ugyanis csak adataink vannak ,ezekből nem kapunk képet a település, munkahely összéletéről mint sajátos komplexumról, az egyes területeken végbement fejlődés, változás folyamatáról, például a politikai köztudat alakulásáról, a gazdasági élet mozgásáról, a szociális-egészségügyi viszonyok fejlődéséről az egyes társadalmi rétegek körében, a kulturális színvonal emelke-3 A modern krónikaírás Pest megyében. 33
