Lakatos Ernő (szerk.): A modern krónikaírás Pest megyében - Pest Megyei Levéltári Füzetek 1. (Budapest, 1967)
3. Dr. Jánosi Ferenc: A modern krónikaírás elvi-módszertani kérdései
lan, különálló, ív-formátumú, jó minőségű lapokat használva. A szöveget csak a lapok egyik oldalára szabad rávezetni írógéppel (gondoskodva jó írógépszalagról és indigókról); a bekötéshez megfelelő szélességű margót kell hagyni. A lapok számozását csak akkor szabad elvégezni, ha a krónika végleges jóváhagyása (a krónikabíráló gyűlés részéről) már megtörtént és módosítás (lapcsere) nem szükséges. A krónika teljes anyagát év közben kartondossziékban, vagy iratrendezőben kell őrizni, külön-külön az egyes eseménynaplókat és együttesen a dokumentumokat. Év végén (a végleges jóváhagyás után) a bekötést a következő módon kell eszközölni: a tartós borítókötésben elől a beszámolók, utánuk az eseménynaplók foglalnak helyet (amennyiben a közelmúltról, illetve régmúltról szóló áttekintés idővel elkészül, ezeket a krónika induló kötetében az éves beszámolók elé kell beilleszteni); a kötés hátlapjának belső oldalát tágítható tasak formájában kell kiképezni, s ebben kell elhelyezni a dokumentumokat. Célszerű, ha a megyei népművelési szervek a borítókötés készítését — esetleg a krónikák papírszükségletének kielégítését is — központilag megszervezik. A dokumentumokat 2 példányban le kell fényképezni; az eredeti dokumentumok a krónika első példányába kerülnek, a fényképmásolatok pedig a másod-, illetve harmadpéldányba. Az eseménynaplókban azoknál az eseményeknél, melyekhez dokumentum kapcsolódik, zárjelben közölni kell a dokumentum jelzetét; jelzetül a D-betűt és a számsor jegyeit kell használni, folyamatosan (újrakezdés nélkül) végighaladva valamennyi eseménynaplóhoz tartozó dokumentumon (D l, D 2 stb.). A dokumentumokra a jelzetet úgy kell rávezetni, hogy az ne csonkítsa a szöveget, vagy ábrázolást (természetesen ügyelni kell arra, hogy az eseménynaplókban közölt számjelzetek azonosak legyenek a vonatkozó dokumentumok jelzeteivel). A fényképek hátoldalán, a térképek, vázlatok, tervek, rajzok stb. megfelelő szabad helyén (ha szükséges) tömören közölni kell, hogy mit ábrázolnak. Az eseménynaplókban, beszámolókban ne közöljünk illusztrációkat, dokumentumokat, mert a beragasztás egyrészt megrongálja ezeket az értékes anyagokat, másrészt legyezőszerűen szétfeszíti a lapokat, melyek így könnyebben szennyeződnek és sérülnek. A krónikát a beszámolók utolsó oldalán le kell zárni, közölve, hogy a krónikát a falugyűlés, illetve a dolgozók krónikabíráló 38
