Lakatos Ernő (szerk.): A modern krónikaírás Pest megyében - Pest Megyei Levéltári Füzetek 1. (Budapest, 1967)

3. Dr. Jánosi Ferenc: A modern krónikaírás elvi-módszertani kérdései

gyűlése mikor hagyta jóvá; ezután fel kell tüntetni az oldalak és a csatolt dokumentumok számát, s ezt követi a krónikaíró kör vezetőségének aláírása (hitelesítése).

A krónika első példányát az illetékes területi levéltárnak kell átadni, a másodpéldányt a helyi könyvtárban kell elhelyezni, a harmadpéldány a kör őrizetében marad.

A jól vezetett, értékes és hiteles adatokban gazdag helyi krónika mint élő „helytörténeti lexikon” rendkívül sokoldalúan hasznosítható.

Megkönnyíti elsősorban a vezetés munkáját: a község, város, munkahely vezető funkcionáriusai bizonyos kérdések átfogó értékelésénél, különböző létesítési-fejlesztési javaslatok, község- és városrendezési tervek kidolgozásánál, jelentések, beszámolók, beszédek, cikkek készítésénél gazdagon meríthetnek a krónikából mint a történeti előzmények és jellemző adatok tárházából. A krónika e konkrét felhasználhatósága bizonyára elősegíti majd, hogy elsősorban a tanácsszervek minden anyagi-erkölcsi támogatást megadjanak a krónika vezetéséhez.

Ugyanakkor az iskolai oktató-nevelőmunka is értékes segédeszközt nyer a krónikában, gondolva itt a lakóhelyismeret fejlesztésére csakúgy, mint nemzeti történelmünk helyi tükröződésének bemutatásával a történeti ismeretek elmélyítésére, a történetírás forrásainak, műhelytitkainak megismertetésére, valamint a haladó hazafias nevelés, a szülőföldhöz és a hazához való ragaszkodás reális tartalommal való megtöltésére.

Emellett a felnőttek körében végzett történeti-helytörténeti ismeretterjesztésben, a haladó történeti tudat fejlesztésében, a politikai-társadalmi aktivitás fokozásában is szolidan lehet támaszkodni a helyi krónikára.

Külön kiemelendő, hogy a krónika mint értékes, új típusú levéltári forrásanyag rendkívül sokrétűen hasznosítható a helytörténeti kutatásokban.

Végül meg kell említenünk a krónikának a krónikaíró kör önnevelésében betöltött szerepét is: részint oly értelemben, hogy maga a krónika vezetése (az adatgyűjtés, az események érdemlegességének és hitelességének mérlegelése, a megírás, a gyűjtési és feldolgozási módszerek kialakítása és finomítása) napról napra fejleszti a kör tagjait, másrészt abban a vonatkozásban, hogy a megírt krónika mintegy tükröt tart a kör tagjai elé, megmutatja a végzett munka eredményeit és hiányait és továbbfejlődésre ■ösztönöz.

39