Zsoldos Attila (szerk.): Pest megye monográfiája 1/2. A honfoglalástól 1686-ig (Budapest, 2001)
Tringli István: Pest megye a késő középkorban
PEST MEGYE A KÉSŐ KÖZÉPKORBAN 89 házat, melyet az előző birtokosok a budaszentlőrinci pálosoknak adtak, továbbá engedjék meg a korábbi birtokosoknak, hogy a „saját ekéjükkel megművelt földjeik terményeit”, marháikat és más holmijaikat magukkal vihessék. Az oklevél március elején kelt, aligha valószínű, hogy a nyári aratásra visszaengedték volna Páty régi urait, inkább arról lehetett szó, hogy megengedték neki, hogy csűijében tárolt gabonáját magával vigye. 8. Fiúsítás Királyi kegyből, mégpedig különleges királyi kegyből fakadt a fiúsítás is. Az I. Károly által 1332 körül bevezetett újítás durván beleavatkozott az évszázados szokásjogba, megváltoztatva a törvényes öröklés rendjét.75 Pest megyéből mindössze négy fiúsítást ismerünk. 1347-ben Nagy Lajos a velenceiek ellen Zára ostrománál elesett Haschendorfi Wulfing testvérét, Erzsébetet — Szécsényi Kónya sárosi ispán, udvari lovag feleségét — fivére érdemeire való tekintettel minden birtokaira nézve fiúsította. Sok más birtok mellett itt szerepelt az I. Ká- rolytól kapott Szentegyed, Dány, Parlag, Újfalu a vámmal és Úri birtok is.76 Nagy Lajos 1353-ban udvari familiárisa, a Gyálon birtokos Tyuk Tamás kérésére lányát, Skolasztikát tette minden birtokára nézve örökösévé.77 Kálozi (mai kiejtéssel Kalászi) György 1394-ben mindkét nembéli örökösök nélkül maradván, birtokai a királyra háramlottak volna, Zsigmond király azonban Nyéki Balázs kérésére Balázs anyját, György unokahúgát, Borbálát „teljes királyi hatalmából és hatalma teljességéből” fiúsította, így Balázs számára biztosította a birtokokat: Kálozt (a mai Budakalászi), Pomázt, Borosjenőt, Oroszt (a mai Pomáz területén) és a valószínűleg Komárom megyei Koltát és Kürtöt.78 A később Nikápolynál meghalt Nyéki Balázs ekkor cseszneki várnagy volt.79 1411-ben a fiúörökösök nélküli Pakonyi Domonkos két lányát, Erzsébetet és Annát fiúsították apjuk Füleharaszt és Pakony birtokára nézve.80 A kezdeményező Domonkos egyik vője, Haraszti Jakab fia János volt, aki az 1403-as felkelésben megmaradt királya hűségén, ő foglaltatta bele 1404-ben Szentlőrinc cseréjekor apósa nevét Pótharaszt adományába, bizonyára már ekkor bízott abban, hogy így könnyebben hozzájut Pakonyhoz. János időközben felvette a Pakonyi nevet és nagyra törő álmokat szövögetett, a Zsigmond-kor legnagyobb Pest megyei köznemesi sikertörténete az övé. 1416-ban említik először mint a királyi udvar tagját, ekkor mint aulicust, később mint specialis aulicust. 1417 januárjában engedélyt kapott, hogy Pakonyon vagy más birtokán várat emelhessen, az építésből azonban nem lett semmi. Még ebben az évben kieszközölte mindazt, amit az udvari nemesség tagjai kijárhattak maguknak, pallosjogot, majd országos vásártartási engedélyt. Haraszti (Pakonyi) birtokai azonban kevesek voltak ahhoz, hogy a szerzett jogokkal élni is tudjon. Nem nehéz észrevenni, hogy szeme előtt olyan bárói karrierek lebegtek, melyekre a Zsigmond-kor első éveiben akadt példa.81 A fiúsításon kívül más lehetőség is volt arra, hogy a fiú utód vigasza nélkül maradt birtokos javai a családban maradjanak, ekkor a királytól engedélyt kellett kérni arra, hogy leányára vagy másra hagyhassa jószágait. Ilyen rendelkezést kapott 1335-ben Wulfing ispán, budai polgár, a „király komája”. A rendelkezési jog megszerzése I. Károly korában még éppoly szűk kör kiváltsága volt, mint később a fiúsításé. Wulfing a Pest megyei Horhit, Tárnokot és Szenterzsébetet leányára, Margitra és annak fiaira, Jánosra és Péterre hagyhatta. Margit Dunajeci András felesége volt, János fia később tárnokmester lett.82 Az örökösödés rendjébe való másik beavatkozás az örökbe fogadás volt, legyen az fiúvá avagy testvérré fogadás. Pest és Pilis megyében is találunk ezekre példákat. A Jenői családban kétszer is előfordult, először 1378-ban, amikor Kisjenői Domonkos vőjét, Pál szabót fogadta fiává, majd 1404-ben, amikor a jenői birtokosok testvérré fogadták egymást és megosztoztak.83 1411-ben Biai Bertók fogadott testvérét Szenesei Miklóst említették, aki ebben az évben a 75 HOLUB 1925; FÜGEDI 1984, 5. 76 HO VH. 407. 77 KÁROLYI I. 334. 78 DL 107 243.; MRT 7. 3/18., 23/25. 79 ZSO I. 3612., 5282. sz-ok. 80 ZSO III. 1436., 1896. sz-ok. 81 PEST 562., 571. sz-ok; DL 64 197. 82 АО III. 182., KUBINYI 1971, 231. 83 ZSO II/l. 4146. sz.
