Zsoldos Attila (szerk.): Pest megye monográfiája 1/2. A honfoglalástól 1686-ig (Budapest, 2001)

Szakály Ferenc†: A hódolt megye története

A HÓDOLT MEGYE TÖRTÉNETE 537 magyarázza, hogy az értelmező az ábrázolásról Csongrádon 3, Vácott 5, Bujákon és Szolnokon 2-2 templom létezését olvasta le. (Összesen tizenkettővel több, mint a feltüntetett falvak száma; miközben Kecskemétre csak egyet jelez.)1218 Ugyanakkor a garamszentbenedeki zsinat végzései hosszadalmasan foglalkoznak azzal, hogy mi a teendő, ha a faluban nincs templom, s a szentségeket egy egyszerű, erre a célra épített vagy megvásárolt parasztházban (oratóriumban) kell kiszolgáltatni.1219 Mindezt ösz- szevetve az 1653. évi urbárium fentebb részletezett tanulságaival tanácstalanul állunk e je­lenség előtt. Elsőre az a megoldási javaslatunk támadna, hogy a zsinat nem a valós viszo­nyokból, hanem — mint más tekintetben is — a tridenti zsinat határozatainak az esztergomi egyházmegyéjére adaptált változatából, az esztergomi rituáléból indult ki. Ennek azonban ellentmond, hogy Rajz Mihály 21 olyan katolikus falut talált, amely nem szerepel a templomos helyek között, jóllehet közülük 1675-ben kettőnek plébánosa, nyolcnak pedig licenciátusa volt.1220 Hogy a dolog még bonyolultabb legyen, Dvornikovich 1700. évi jelentéséből megtudjuk azt is, hogy az 1647. és az 1659. évi országgyűlés a váci egyházmegyében 90 artikulárisnak nyilvánított helyet engedett át a protestánsoknak. (Jóllehet azok nyilván kevesebb faluban éltek, mint 1675-ben, amikor is Pongrácz csupán 63 „eretnek” közösséget regisztrált.) A jelentésből továbbá az is kiderül, hogy még ekkor — az újjáépítés lendületesebbé válása idején — is voltak az egyházmegye területén olyan lutheránus és kálvinista prédikátorok, akik a híveik által emelt fatemplomban (1), egyszerű parasztházban (9) vagy az elpusztult „katolikus” templomhoz ragasztott „odú”-ban (3) „papoltak”. Mivel a püspök — függetlenül további sorsától — minden reformáció előttről származó templomot katolikusnak nyilvánított, bosz- szankodva jegyzi fel, hogy 36 Jól födött” vagy ugyan tető nélküli, de használható templomban protestáns istentiszteletet tartanak, s mindössze Kosdon sikerült ezt az abusust megszüntetni. (Németkén [= Felső-némedi?] ugyan a plébánosé volt a templom, s a prédikátor egy házba szorult, de az előbbinek az „eretnekek” semmit sem voltak hajlandók fizetni.1221) A templom és a közösségek korrelációja tehát olyan bonyolult kérdés, amelyet csak a legmélyebb szintig hatoló helytörténeti kutatás világíthat majd meg. Sajnos, a református zsinati végzésekben semmi, a helyi viszonyokra speciálisan jellemző elemet nem tudtunk felfedezni. Ugyanezen oknál fogva nem mélyedünk el itt az alapvető szentségek: a keresztelés, az esketés, az utolsó kenet feladása (esetleg a temetés) módozatainak leírásába. Azt leszámítva, hogy manapság ezeket a katolikusok is magyar nyelven szolgáltatják ki, a szokások lényegében nem sokat változtak, s egy gyakorló reformátusnak is vajmi keveset nyújthatunk azzal, amit a synodusok végzéseiből ide vonatkozólag kihámozhatunk.1222 Köz­történeti feldolgozásról lévén szó, éljük be annak megállapításával: a legegyszerűbb emberek is számon tartották, hogy szüleik melyik vallásra keresztelték őket. S itt, a Hódoltság pere­méhez közel talán nem voltak olyan tájékozatlanok vallásuk alapvető dogmáit illetően sem, mint a Hódoltság mélyebben fekvő részein, ahol előfordult, hogy hitsorsosaik Jézus képét sem ismerték fel, s azon túlmenőleg, hogy katolikusnak születtek, sejtelmük sem volt vallásukról. Számos adatunk van arra, hogy lakosok — főleg a missziós püspökség és a jezsuiták műkö­désének megkezdése előtt — ott, ahová licenciátus sem jutott, igénybe vették másvallású papok, alkalmanként még a görögkeletiek segítségét is,1223 ez azonban általában nem vezetett vallásvesztéshez. Persze ez nem is annyira a magyar, mint a délszlávok lakta területekre volt jellemző; a magyarok körében inkább csak a másvallású iskola igénybe vétele vált szokássá.1224 A garamszentbenedeki zsinat évi 45 egyházi ünnep megtartását — amelyek közül meg­különböztetett szerepet játszott a templom védőszentjének (a búcsúnak) napja — és évenként legalább egyszeri gyónást írta elő.1225 Bár a muszlim törvények tiltották a látványos keresztény megnyilvánulásokat, analógiák alapján feltehető,1226 hogy a Pest és Solt megyei településeken 1218 Ebbe a kérdésbe csupán Rajz Mihály merészkedett bele (RAJZ 1943, 226-228.) — őtőle származik a temp­lomszám is valójában azonban a téma futólagos érintése után ő is sürgősen áttért a törököknek a keresztény templomokkal kapcsolatos állásfoglalásának taglalására 1219 A végzések 1/1-2. pontja (MEZŐSI 1939, 37-38.). 1220 RAJZ 1943, 227. 1221 FÖLDVÁRY 1898, I. 273-277. 1222 FÖLDVÁRY 1898, I. passim. 1223 jo j ]_2 passim (1. a névmutatót). 1224 Egy példa a 16. századból: MAKÓ 1993, 259-161. 1225 SZAKÁLY 1984b, 173. 1226 д végzések III/9. pontja (MEZŐSI 1939, 45-46.).

Next

/
Thumbnails
Contents