Zsoldos Attila (szerk.): Pest megye monográfiája 1/2. A honfoglalástól 1686-ig (Budapest, 2001)
Szakály Ferenc†: A hódolt megye története
A HÓDOLT MEGYE TÖRTÉNETE 501 Dikák száma Teljes igájú jobbágyok száma 2 ökrös jobbágyok száma Zsellérek száma 1661 1653 1653 1653 Szilágy L° 8 ***7 9 = 024 Üllő ___________b° 2114 = 035 Összesen: 13,5 125 57 294 + 27 = 517 * Az elől álló szám a házas, a második a házatlan zsellérekre vonatkozik. ** Az 1647. évi összeírásból pótolva. *** A másutt „kétökrös telkes jobbágy”-nak mondott kategóriát ezúttal „féltelkes”-nek minősítették. A fentiek szerint a váci püspök birtokain 2,2 porta, illetve kereken 85 háztartás viselt 1 forintnyi hozzájárulást. (Hosszas számításokkal kideríthető lenne, hogy ez az arány a többi földbirtokosra is áll-e, erre azonban itt nem vállalkozhatunk.) Ha a váci püspökség — a maga nyolc lakott helységével és nyolc pusztájával, persze elsősorban a 10 portás Vác birtoklása révén — ennyire kiemelkedett a mezőnyből, úgy a mindössze egy 5 forintos adózóval „rendelkező” világi birtokosok kezén sincs okunk igazi nagybirtok után kutatni. Az általunk „előkelő”-nek titulált urakat nem birtokaik, hanem rangjuk után illette meg a „dominus” elkülönítő jelző. Közülük a legnagyobb összeggel fizetők is olyan, hódoltságon kívüli — Wesselényi a zálogban bírt füleki, a Balassák a divényi, a zólyomi Esterházyak a bujáki, a Rákócziak a mátraijai, a Kátayak ónodi — uradalmuk hódoltsági nyúlványai után adóztak, amelyek egészükben is eltörpültek a Batthyányak, a galántai Esterházyak, az Erdődyek stb. és más nyugat-, illetve kelet-magyarországi1026 urak országrésznyi birtokai mellett. A zólyomi Esterházyak 1675-ben négy egész Pest megyei faluval (Szentlászló, 30 Ft summával; Túra, 25 Ft-tal; Valkó, 16,25 Ft-tal; Boldogfalva, 17 Ft-tal) és négy részbirtokkal (Tápiószecső, 23 Ft-tal; Galgahévíz, 21 Ft-tal; Bag, 12 Ft-tal; Gyömrő 15 Ft-tal) rendelkeztek.1027 Igaz, az ő birtokukban volt Csepel-sziget is, amelynek egyetlen mezővárosa, Ráckeve messze több hasznot hajtott, mint a bujáki uradalomhoz tartozó Pest és Pilis megyei falvak és puszták összesen. Amikor 1665-ben a testvérek ezeken megosztoztak, Sándornak az alábbiak jutottak: Jobbágyok száma Summája Ft Ráckeve ? 300 Szentmiklós 24 100 Makád 17 100 Tököl 20 75 Becse ? 25 Összesen ? 6001028 Ezek után a váci járás birtokosai közt Miklós 4, Sándor 3 forintot rótt le; a pilisi földesurak közül viszont — ismeretlen oknál fogva1029 nem szerepelnek. Adójuk viszont nem elég magas ahhoz, hogy összevonásra gyanakodjunk.) Az akkor már a bujdosók közé állott Balassa Imre 1680-ban 2 Solt és 2 Pest megyei helységtől várt sarccal felérő nagyságú summát (Hugye: 20 Ft, Dömsöd: 140 Ft, illetve Úri: 140 Ft, Kóka: 100 Ft). Édesanyja, Bosnyák Judit birtokairól készített urbárium 1653-ban olyan helységeket is felsorol, amelyeket fia nem tudott vagy nem akart megzsarolni: Szenttamás (egész birtok): 5 ekés jobbágy, 1 kétökrös zsellér, 8 zsellér summája 40 Ft; Szentmiklós (amelynek fele része Szunyogh Gáspáré volt, a másik felén pedig fiával osztozott): 65 forint summa; Tótalmás (amelyen Aszalay Istvánnal és Barius Andrással osztozott): 10 ekés jobbágy, 2 kétökrös zsellér, 11 igátlan zsellér summája az ő részére 19 forint.1030 1026 Vo. MT III. 996-997. oldalak között. 1027 MÓL Esterházy család zólyomi ágának It. III. B. 14. 1028 MÓL Esterházy család zólyomi ágának lt. Ш. H. 1. - Egy 1652 előtti összeírás szerint Ráckevin (summája: 535) 200 ház van, „de az népe feles, mert némely házban két s három gazda is vagyon, meg nem számlálhatni”. Makád (190 Ft) házszáma: 80, Szigetszentmiklósé (140 Ft) 50, Tökölé (34 Ft, de éppen 50-re kívánják emelni) 28 és Becséé (24 Ft) 16. Vagyis: az 1665. évi urbárium a háborús pusztítások utáni helyzetet mutatja, vö. SZAKALY 1981, 194. és 300-301. 1029 SZAKÁLY 1981, 308-309. 1030 MÓL Károlyi család nemzetségi lt., Bosnyák család lt. Fasc. 20. № 9., vö. SZAKALY 1981, 204. skk., passim.
