Zsoldos Attila (szerk.): Pest megye monográfiája 1/2. A honfoglalástól 1686-ig (Budapest, 2001)
Szakály Ferenc†: A hódolt megye története
500 SZAKALY FERENC 1678 Pesti járás Váci járás Pilisi járás Solti járás Összesen Előkelők* 6 = 12,00 7 = 10,74 1 = 04,00 2 = 03,00 16 = 29,74 Egyházi birtokosok 1 = 05,00 3 = 10,001 = 05,00 5 = 20,00 Köznemesi birtokosok 44 = 16,71 25 = 11,33 7 = 07,22 15 = 07,90 91 = 43,16 Összesen 51 = 33,71 35 = 32,07 8 = 11,22 18 = 15,90 112 = 92,90 * Ezek a következők: pesti j.: [Wesselényi Ferenc] főispán özvegye, Rákóczi Ferenc, Barkóczy István, Rákóczi László lánya, Keglevich Miklós, Wesselényi Pál; váci j.: Serényi András, Esterházy Miklós, Esterházy Sándor, Nadányi Miklós leszármazottjai, Balassa Imre özvegye, felsőszelényi Szelényi János; Pilisi j.: Zichy István; solti j.: Balassa Imre, Balassa Bálint. A földesúri csoportok megoszlását %-os kimutatásban is bemutatjuk, jelezvén az 1661. és 1678. között bekövetkezett elmozdulások irányát és mértékét: Földesurak arányszáma Befizetett összeg megoszlása 1660 1678 1660 1678 1660 1678 Előkelők 11,8 14,2 + 2,8 31,4 32,0 + 0,6 Egyházi birtokosok 4,5 4,523,6 21,5-2Д_____ Köznemesi birtokosok 82,7 81,3- 0,6 45,0 46,5 + 1,5 A fenti kimutatásokhoz két megjegyzés kívánkozik. Egyfelől: a birtoknagyság ugyan nagyobbrészt egybeesik a társadalmi ranggal, ám mindkét esztendőben akad példa rá, hogy míg egyes arisztokraták mindössze 50, sőt csak 24 dénárral járultak hozzá az állam terheihez, a köznemesek között 1661-ben 9, 1678-ban 10 olyat találunk, aki 100 vagy annál is több dénárt fizetett be a vármegyei kasszába. (Közülük messze kiemelkedik a Solt birtoklása folytán tehetős Paksy László, majd leszármazottai,1020 aki[k] 300 dénáros hozzájárulás ellenére sem került[ek] be az „előkelők” csoportjába.) Másfelől: az abszolút számok tükrében Pest-Pilis-Solt e században is túlnyomórészt köznemesek által birtokolt területnek tűnik, annak ellenére, hogy az egyházi birtokosok rendelkeztek legnagyobb relatív súllyal. Míg az összes birtokos 15%-a körül mozgó előkelő birtokosok „csupán” a terhek 31-32%-át viselték, a 4,5%-kal reprezentált egyház — a maga negyedszáz forint körül mozgó befizetésével — erősen megközelítette őket. Amiből egyenesen következik, hogy a hármas megyében az egyház rendelkezett a legjelentősebb birtoktestekkel. Ennek megfelelően a rangsort mindkét megvizsgálható esztendőben a váci püspök vezeti (6,00 Ft), s őt — nem számítva a komáromi váruradalmat (gyakorlatilag tehát Pilis megye nagyobbik részét) birtokló Zichy Istvánt1021 — utána is egyháziak: az óbudai apácák1022 és a kalocsai érsek követték (mindhárom: 5 Ft). Az utóbbi solti birtokairól homályos képünk van,1023 az apácákat Cegléd kizárólagos birtoklása emelte a tehetősek élvonalába. Mivel a váci püspöki uradalom története jól nyomon követhető, hozzávetőleg meg tudjuk határozni, mekkora birtok rejlik a 6 forintos hozzájárulás mögött. A püspökség 1653. évi urbáriuma1024 — amely kereken 20 Pest és Kis-Nógrád megyei birtokra és részbirtokra terjed ki (köztük persze több pusztával) — a dikaszámot, sajnos, nem adja meg, ám ezt pótolhatjuk magából az éppen most elemzett dikajegyzékből:1025 Dikák száma Teljes igájú jobbágyok száma 2 ökrös jobbágyok száma Zsellérek száma 1661 1653 1653 1653 Vác 10,1 27 12 202 = 241 Veresegyház 3,5 18 13 *33 + 13 = 077 Szada 2,5 7 6 10 + 03 = 026 Mogyoród L5 1417 + 02 = 033 Alsónémedi **2,5 18 15 15 + 09 = 057 Püspökhatvan 1,5 12 ____________4 8 = 024 1020 BOROSY 1983-1986, II. 1072. sz. (1666. november 18-án már lányai gyámját említik). 1021 GÁL 1988, 35. 1022 Ami azért különös, mert időközben Cegléd portaszáma — legalábbis az 1647. évi összeírás szerint (az 1661. éviből hiányzik) —• 10-ről 6-ra csökkent. 1023 Vó. SZAKÁLY 1981, 266-270. 1024 TRINGLI 1989, 124-138. 1025 Az urbárium megmondja, hogy a megnevezett falu mely megyéhez tartozik. Mivel a Pest és Kis-Nógrád közti határ eléggé képlékeny volt, az összeállításba csupán azokat vettük fel, amelyeknek dikaszáma szerepel a PPS vármegyei jegyzékekben.
