Zsoldos Attila (szerk.): Pest megye monográfiája 1/2. A honfoglalástól 1686-ig (Budapest, 2001)
Szakály Ferenc†: A hódolt megye története
A HÓDOLT MEGYE TÖRTÉNETE 499 vagy sokadalomról. Történt, hogy a Csizmadia Gergellyel egy társaságban kereskedő miskolci Boldizsár István 1661-ben 1600 sing vasat szállított Kecskemétre eladás céljából, s azt lerakta Varga Péter boltjában. Ebből 20-at a helyi kálvinista egyház vett meg, 50 szálat pedig Csuka Miklós cserélt el vele egy szekér vöröshagymára. Nagy Miklós, akinek Csizmadia valamilyen disznókereskedelmi ügyletből kifolyólag adósa maradt, az eladottak árából lefoglalt 20 tallért és 400 szálat, s azokat — nyilván megőrzésre — azonnal átadta Szíjgyártó Mihály székbírónak. Hiába parancsolta Wesselényi Ferenc nádor, egyben a mezőváros egyik földesura visszaszolgáltatásukat, sem Nagy, sem a magisztrátus nem engedelmeskedett. A megmaradt vasakból egy Kis István nevű kecskeméti legény vett meg 317 szálat, amelynek árát Miskolcon megfizette, sőt egy Boldizsár feleségének való szoknyáért Csizmadiától további 160 szálat kapott. Csizmadia egyébként mézet és szalonnát is vásárolt Makón Boldizsár számára a vasak árából.:1014 Mivel tudomásunk szerint Kecskeméten — bár a 16. század végén számos szatócsát emlegetik1014 1015 — a magisztrátus nem rendelkezett a kereskedés korlátozásának jogával, némi meglepetéssel olvassuk, hogy 1664-ben az itteni tanács mindenkinek engedélyezte a kereskedést.1016 Amit csakis úgy lehet értelmezni, hogy az egyébként a gazdaság teljes spektrumában aktív kereskedőpolgároknak polgártársaiktól való elkülönülését igyekeztek megakadályozni. XII. A MAGYAR TÁRSADALOM VÁLTOZÁSAI 1. Pest-Pilis-Solt megye földbirtokosai A társadalmi képlet esetleges változásainak bemutatását ezúttal is az egyesült megyében regisztrált földbirtokosok bemutatásával kezdjük. Ezeket az 1660. és 1668. évi dikális összeírás1017 járásonként különválasztva sorolja fel, megadván azt az — országgyűlés által megszabott1018 — összeget, amelyet lakott fekvőségeik után fizetniük kellett. Az összeíró már a csoportosítással is éles határvonalat von köztük, illetve az ármálisták között; ez utóbbiakat lakóhelyenként sorolja fel, a rájuk kirótt taxával. (Megjegyzendő, hogy a teljes jogú birtokosok jegyzékébe bekerült néhány hódoltsági lakos is; olyan elenyésző arányszámban azonban, hogy különválasztásuk nem látszott indokoltnak. Annál is kevésbé, mert nem megyénkben, hanem Heves-Külső-Szolnok, illetve Nógrád megyében laktak.1019) A Jobbágyős” földbirtokos réteg tagolhatóságát megkönnyíti, hogy az összeíró az „előkelők”-et — a grófokat, püspököket — előzékenyen a „dominus” szóval különítette el a közönséges birtokos nemesektől. Néhány kivételtől eltekintve (dominus Szeleny de Felső Szélén: váci járás 1660; dominus Stephanus Vamossy de Kürtös: váci járás 1660; dominus Ladislaus Fekete de Iván: váci járás 1668) azokat találjuk „dominus” minősítéssel, akiket az első látásra is az „előkelők” közé sorolnánk. Az alábbi két táblázatban az illető társadalmi kategóriába tartozó földbirtokosok számát, valamint — = jellel elválasztva — az általuk együttesen fizetett összeget (Ft + d) közöljük, járásonként elkülönítve: 1660 Pesti járás Váci járás Pilisi járás Solti járás Összesen Előkelők* 5 = 12,50 5 = 07,74 **1 = 4,40 ***2 = 02,33 13 = 26,57 I Egyházi birtokosok 1 = 05,00 3 = 10,001 = 05,00 5 = 20,00 I Köznemesi birtokosok 44 = 16,71 25 = 11,33 7 = 2,20 15 = 07,90 91 = 38,14 I Összesen 50 = 34,21 33 = 29,70 8 = 6,20 18 = 15,23 109 = 84,71 * Ezek a következők: pesti j.: [Wesselényi Ferenc] főispán, Rákóczi Ferenc, Barkóczy István társaival együtt, Kátay Ferenc; váci j.: Serényi Pál, galántai Esterházy Sándor, galántai Esterházy Miklós, Balassa Imre özvegye, Nadányi Miklós, felsőszelényi Szelényi János, kürti Vámossy István; pilisi j.: Zichy István; solti j.: Balassa Imre, Balassa Bálint. ** Zichy neve mellől ezúttal — alkalmasint felületességből — hiányzik a neki kijáró s 1678-ban meg is adott „dominus” minősítés. *** Balassa Imre „dominus” nélkül, de „comes”-ként, Balassa Bálint minden minősítés nélkül szerepel. 1014 Borsod vármegye tanúvallatása Ónodon, 1665. december 9. (PML Acta judicialia 1665: 6.). 1016 HORNYIK 1860-1866, II. 168. 1016 HORNYIK 1860-1866, II. 168-169. 1017 SZAKÁLY 1995a, 78-85. és 92-100. (1/20. és 1/22. sz-ok). 1018 A hódoltságiak a megszavazott adó felét fizették, 1. 1659. 8. te. (CIH III. 142-143.). 1019 Pl. Király Mihály gyöngyöspatai plébános (1660 és 1678: 50 d.), jászberényi Terenyey István özvegye (1660: 12 d.), nemesbüki Barbély Márton (1660: 12 d.).
