Zsoldos Attila (szerk.): Pest megye monográfiája 1/2. A honfoglalástól 1686-ig (Budapest, 2001)
Zsoldos Attila: Pest megye az Árpád-korban
PEST MEGYE AZ ÁRPÁD-KORBAN évi átvétele,174 majd II. András korábbi adományainak 1228-ban meginduló felülvizsgálata175 nyilván teljesen lekötötték Béla herceg figyelmét még akkor is, ha az uradalmak netán egy ideig még a kezén maradtak volna, aminek egyébként nincs nyoma. A(z ójbudai clicium megmaradt a környék királyi birtokait keretbe foglaló intézménynek s nem alakult megyévé. Az egykori Visegrád megye keleti területei azonban nem maradhattak megyei jellegű igazgatás nélkül. Ebben a helyzetben lehetett kézenfekvő megoldás az alnádori tisztség bevonása a kérdés rendezésébe. Az alnádor több szempontból is megfelelő ispánja lehetett Pest megyének. Ura, a nádor révén szoros szálak fűzték a király udvari birtokszervezeteihez, másfelől pedig a megyei birtokosokat sem érhette sérelem a megyésispáni jogoknak az alnádor kezébe adásával, hiszen maga a nádor akkor már minden országlakos ügyében illetékes bíró volt. Mindezek alapján szerfelett valószínűnek ítélhetjük, hogy az alnádor Pest megyei ispánsága visszavezethető Béla hercegnek a(z ójbudai ispánság megteremtését célzó kísérletének kudarca utáni időkre, azaz a pestiek vélhetően 1231-ben kiállított első kiváltságlevele már tartalmazhatott utalást az alnádorra mint Pest megye ispánjára.176 Az önálló Pest megye kialakulásának folyamatát a fentiek alapján az alábbiak szerint összegezhetjük. Területe az államszervezés idején Visegrádvár körül megszervezett, majd az ispánsági központ 1079 előtti Esztergomba kerülésével bizonnyal Esztergomról nevezett megye 49 P A pihw uradalom timen birtok« N6 A nógrádi vlrnpimág balolu В M* n)bu<l*i clicium i»m<n btfiokai ESZTERGOM A Visegrád megy« területéből kitUkuh megyék Visegrád vármegye és utódai 174 Béla herceg első erdélyi vonatkozású oklevele 1227-ben kelt, 1. RA 580. sz. 175 RÁKOS 1974, 9-11. 176 Megjegyzendő viszont, hogy az alnádor bizonyosan nem székelt ez idő tájt Pest városában. Ha ti. így lett volna, az alnádornak nem lett volna szüksége a megszállás (descensus) jogára, márpedig azt, hogy a gyakorlatban élt vele, éppen az 1231-re visszavezethető 1244. évi kiváltságlevél tiltó rendelkezése igazolja. Az alnádor pesti descensusa
