Zsoldos Attila (szerk.): Pest megye monográfiája 1/2. A honfoglalástól 1686-ig (Budapest, 2001)
Szakály Ferenc†: A hódolt megye története
476 SZAKÁLY FERENC veres összecsapásra került sor az aszódiak és a Szántó Gergely íuleki strázsamester vezetésével oda érkezett katonák között, amiben egy paraszt életét vesztette. Szántó beadványában oly ügyesen használta ki az instrukció-értelmezés kínálta joghézagokat, hogy a vármegye sedriája a megölt paraszt családjának fizetendő díjra változtatta eredetileg főbenjáró ítéletét.860 A felettük való ítélkezésből mind a földesurat, mind a végvári parancsnokokat ki kell hagyni, a felszállítottak fölött egyedül a nemesi vármegye ítélkezik. Nem vonatkozott ez azokra az esetekre, amikor a vétkes katonát társai adták át a parasztvármegyének — mint 1669-ben a fülekiek Halasi Jánost a kecskemétieknek —, ez esetben az illetékes végvár alkapitánya volt jogosult eljárni.861 40 forint büntetés terhe alatt figyelmeztetik a paraszttiszteket, hogy „senki az olyan katonákra, azkiknek valamely bizonyos földesuraktúl pusztákat hatalmasul élőkre hiteles levelek vagyon, se azmelyek marhát találnának hajtani, affélékre fel ne támadjanak” (4. pont). Ezt a megkülönböztetést a vármegye hatályon kívül helyezhette. Miután a közgyűlés 1686. április 5-én megállapította, hogy Balassa Imre csalárdul kért adománylevelet a zólyomi Es- terházy-testvérek: Miklós és Sándor birtokára a Túrához tartozó Halom nevű helyre, s az utóbbiak számára a nádor protekcionális levelet adott ki, május 27-én megparancsolják a Túra körül „lakos paraszt gondviselőknek” és magának a községnek, hogy a Balassi által esetleg kiküldendő katonák ellen keljenek fel és álljanak ellent nekik.862A hódoltsági nemesek és parasztok csak kótyavetyén — tehát a megszállt területen kívül, hatósági ellenőrzés alatt — vásároljanak katonától, hajdútól, rabtól, cigánytól „és egyéb gyanús emberiül” marhát, ökröt, lovat, bárányt, szűrt, ködmönt s mást. A másként cselekvők büntetése — ha paraszt, a fóldesúr székén, ha a földesúr 30 napon belül nem járna el (a nemesekhez hasonlóan), a nemesi vármegyén — 24 forint legyen. Ez nem vonatkozik az orgazdákra, „azkik tudva lopott marhát s portékát vásárolnak és kóborló lopó és orzó magyar rabokat magok mellett tartanak”; ezek egyenest halállal büntetendők. 12 forinttal bűnhődik az, aki kintlevőségének behajtásával hajdút vagy rabot bíz meg (9. pont). Ezeknek a rendelkezéseknek a végrehajtásával is probléma volt: miután az 1672. december 20-i közgyűlés ismételten felhívta a tisztek figyelmét a ká- romkodókra, az orgazdákra, s felszólította őket arra, hogy a magyar és török rabokat intsék meg latorságaik megszüntetésére.863 Általában a tolvajok révén kerültek a falvak határába idegen kóbor marhák, amelyeket a paraszttisztek kötelesek felhajtani földesurukhoz vagy az alispánhoz. Akik, ha a gazdája jelentkezik érte, azt visszaadni tartoznak. A fóldesúr jószágából, ha az állatot visszaadni vonakodna, az alispán minden peres eljárás nélkül 100 forint értéket foglalhasson le. A kóbor marhát elhallgató paraszt büntetése 12 forint legyen (12. pont). „Az latroknál találandó, akárminemű névvel nevezendő marhát, portékát” a parasztvármegye nem értékesítheti, hanem fel kell szolgáltatnia a nemesi vármegyére, ahol a károsultakat a lovakat, ökröket és marhákat 1-1, forintért, „az aprót” 50 dénárért, a juhot és disznót 6-6 dénárért visszakaphatja. Ha a paraszttiszt a lefoglalt zsákmányt elhallgatja, büntetése 24 forint legyen (11. pont). Egy ilyen ügyletbe buktak bele az acsaiak és a csőváriak, akik korponai katonáktól 29, Rácországból elhajtott ökröt vettek el. Ezeket a statútum szerint vissza akarták adni jogos tulajdonosaiknak, ám az ökrök véletlenül török kézre kerültek. A korponai katonák ezért Szabados János hadnagyot — aki az eset idején nem is volt otthon — Bozókra hurcolták, ahonnan végül is 500 (részben töröktől uzsorára kölcsönzött) talléron válthatták ki.864 Miután azon 45 ökrökért, amelyet a parasztvármegye 1681-ben kerített kézre, gazdájuk nem volt hajlandó leróni a darabonkénti 1 forintot, a vármegye elrendelte, hogy azt a parasztvármegye segítségével hajtsák be rajta.865 c) Az önvédelmi szervezetekre és ezek működésére vonatkozó rendelkezések Minden paraszt fegyverkezzék fel, s aki „ekéje bomlása nélkül” teheti, hátaslovat is tartson. Az utóbbiakra a hadnagy figyeljen, s azokat, akik nem vetik alá magukat ezen előírásnak, 860 HORVÁTH 1981, 139-140. (296. sz.), 140-143. (297-298. sz-ok) és 300-302. 861 BOROSY 1983-1986, П. 1381. sz. - Halasi már 1667-ben is követett el gyilkosságot Gödöllőn, akkor a kékkői alkapitányt kérték fel, hogy járjon el ellene (BOROSY 1983-1986, II. 1129. sz.). 862 HORVÁTH 1981, 114. (217-218. sz.) 863 BOROSY 1983-1986, П. 1619. sz. 864 HORVÁTH 1981, 115-116. (225. sz.), az egyre duzzadó ügy fejleményeiről 1. SZAKALY 1969a, 68. 865 BOROSY 1983-1986, П. 2181. sz.
