Zsoldos Attila (szerk.): Pest megye monográfiája 1/2. A honfoglalástól 1686-ig (Budapest, 2001)
Szakály Ferenc†: A hódolt megye története
462 SZAKÁLY FERENC Barssy János szolgabíró, járása (váci járás) Bevételek: 49 1/2 porta utáni (25 Ft 60 d-os) kivetés A kuriális falvak hármas taksája és az általuk beszolgáltatott búza Kiadások: A selmeci kamarának beszolgáltatva A Fülekre beszolgáltatott annonára A behajtás költségei Mérleg: Egry Márton szolgabíró járása (pilisi járás) Bevételek: 19 porta utáni második (25 Ft 60 d-os) kivetés Ráckevi 3 portája után Az ármálisták háromszoros taksája Kiadások: Az alispán maga felvett Szentmiklóstól 4, a ráckeviektől 60 és az ármálisták háromszoros taksájából 3 Ft-ot* A repartitio behajtásának költségeiből A repartitio behajtásának költségeiből A vármegye a restantiaból tudomásul vesz Mérleg: * Ez az összeg nem jelenik meg az alispán számadásában. Kandó János szolgabíró járása (solti járás) Bevételek: 23 porta utáni (25 Ft 60 d-os) kivetés A kuriális falvak egyszeri taksája Az ármálisták [hármas] taksája és az általuk beszolgáltatott búza értéke Kiadások: Az előző alispánnak, Battik Péternek átadva A behajtás költségei Mérleg: 1 267 Ft 00 d 117 Ft 80 d 1 385 Ft 00 d 431 Ft 00 d 230 Ft 00 d 51 Ft 20 d 682 Ft 20 d + 602 Ft 80 d 486 Ft 40 d 26 Ft 80 d 11 Ft 16 d 574 Ft 36 d 67 Ft 00 d 51 Ft 20 d 51 Ft 20 d 15 Ft 50 d 133 Ft 70 d + 440 Ft 66 d 588 Ft 80 d 34 Ft 40 d 84 Ft 18 d 707 Ft 38 d 178 Ft 92 d 51 Ft 20 d 230 Ft 12 d + 477 Ft 26 d A tisztségviselés közben elhunyt Battik Péter alispán Bevételek: A neki a szolgabírák által átadott összegek 2 191 Ft 29 d A távollevő Egry Mártontól átvett 175 Ft 00 d Kiadások: 2 389 Ft 29 d X. KÉT HATALOM SZORÍTÁSÁBAN MAGUKRA HAGYOTTAN 1. A mezővárosi és falusi helyhatóságok önállósága Az általános és középiskolai tankönyvek — valami pozitív után kutatva a török által megszállt területen — széles körben elterjesztették azt a nézetet, miszerint a magyarországi mezőváros-fejlődés a három Duna-Tisza közi mezőváros — nagyságrendben: Kecskemét, Nagykőrös, Cegléd — 17. századi fejlődésében érte el csúcspontját.787 Ez a nézet Majlát Jolán és 787 Itt azért nem hozunk példát, mert ez a tézis a korábbi évtizedek valamennyi tankönyvében megtalálható.
