Zsoldos Attila (szerk.): Pest megye monográfiája 1/2. A honfoglalástól 1686-ig (Budapest, 2001)
Szakály Ferenc†: A hódolt megye története
375 csupán Vácott találunk mészárszékeket.291 Nagyobb részt ezek is török kézben voltak: az itt állomásozó megszállók — nyilván főként birkahússal — ellátásában lehetett jelentősebb szerepe.292 Úgy tűnik, hogy a mészárszék mint a városias fejlettség egyik bizonysága, a felfutóban levő mezővárosokban csak később jelent meg.293 Hogy e században hogyan láttak el hússal egy olyan hatalmas közösséget, mint amilyen Kecskemét volt, elképzelni sem tudjuk. Ugyanez vonatkozik az egyéb a stabil árusítóhelyekre, a boltokra is. Vagyis: részben hiányoznak a haszonvételi források közül, részben ahol mégis léteztek boltok — mint Vácott, ahol a század vége felé 25-öt regisztráltak belőlük —, ott ezeket is jobbára török kézen találjuk. A váci példánál maradva Konc Ferenc Bálint boltjáról és a vélhetőleg úgyszintén magyarok által bérelt 4 „városi” bolt294 kínálatáról analógiák alapján könnyen fogalmat alkothatunk. Tipikus vegyeskereskedések voltak ezek, ahol rőfre mért posztótól és fátyoltól, egzotikus és kevésbé egzotikus édességekig, késtől és palacktól tűig és cérnáig mindent lehetett kapni, amire egy mezővárosi háztartásban kiegészítő cikként szükség lehetett295 Ezt a — magyar kereskedelem visszaszorulásáról tanúskodó — sötét képet azonban a szandzsák-összeírások adatfelvételében megfigyelhető ismeretlen eredetű egyenetlenségek alakítják, s alighanem messze áll a valóságtól.296 Ráckevin a defterdár egy fia boltot sem regisztrál, ezzel szemben a város szülötte, Skaricza Máté 1581-ben így mutatja be szülővárosának szerkezetét (modernizált helyesírással):297 Tágas piac, Malom piac egyik, Szénapiac, Fapiac negyedik, Vagyon bennem Képpiac ötödik, Áros piac, Rác piac hetedik. Veszett dolog én bennem lakásod, Utcáimnak ha nevét nem tudod, Nagyfel-utcát, Képfel-utcát járod, Melyék utcát oda fel számlálod. Romlásából az jó Fehér-várnak, Fehér-vári utcát is adának, Veréséről az az lenmag-olajnak, Olajverő néven egyet hívak. A HÓDOLT MEGYE TÖRTÉNETE Kevinek sok horgas utcái közt, Oldal utcát teszed az többi közt, Neveztetni mesterséghez képest, Ha ki abban életébe nem rest. Ki felindulsz az Szent Abrahámtúl, Szoros-közt és Fa-közt érsz azontúl, Révköz ismét következik azontúl, Köves köz, Szénás köz mindazontúl. El-alá eredvén ugyanonna, Oldalpiac jön elődbe ottan, Ruhás oldal szabóknál mondatván, Boros oldal jó boroknál osztán. Alátérvén Nagy-al-utca egyik, Akasztófás, Makófalva másik, Oldal utca, Hegy utca negyedik, Szent Miklós utcája ötödik. Vannak több egyéb közös is bennem, De azokról szólni nincsen kedvem. Az Bíróságköz volt eddig bennem, És közfizetségben minden népem. Ráckevi különös színfolt a magyar városfejlődés tablóján, leírása mégis azt a benyomást kelti, hogy a hozzá hasonlóan széleskörű kereskedelmi kapcsolatokkal rendelkező Nagymaros vagy Kecskemét sem igen lehettek el szervezett helyi kereskedelem — vagyis boltok és mészárszékek — nélkül. Tulajdonképpen forgalmi illetékre ismerhetünk a „hordóadó” nevű jövedelemforrás mögött is, amit rendre-sorra megtalálunk azokon a településeken, amelyeknek nem volt saját bortermelése, vagy amennyiben volt is, nem fedezte a helyi igényeket. Meglehet, hogy hordóadót inkább csak azoktól szedtek, akik a behozott bort nemcsak fogyasztották, hanem ki is 291 FEKETE 1944. 292 A török területen élők nagy érdeklődést mutattak a komáromi bódék iránt, aminek birtokában — mindössze 54 krajcárért — részesültek a komáromiak előjogaiban 1. OStA FHKA HFU Rote Nummer Fase. 4. 1553. augusztus ff. 62-82. (1553. május 27.). 293 MÉT is inkább csak a 17. századból hoz fel példákat a mészárszékekre, 1. 47-50. (a vonatkozó rész Búza János munkája). 294 KÁLDY-NAGY 1985, 676. (1580 és 1590). 295 Egy bátori kereskedő kínálatára 1. BOTTÁ 1978, 181-186. 296 Magyarázata KÁLDY-NAGY 1971, 32-33. 297 MAGDICS 1888, 91-92.
