Zsoldos Attila (szerk.): Pest megye monográfiája 1/2. A honfoglalástól 1686-ig (Budapest, 2001)
Szakály Ferenc†: A hódolt megye története
366 SZAKÁLY FERENC szatócsáruk: kohászati nyersanyag: fémáruk: növényi olajok: fűszerféleségek: süveg, cérna, berzsenyfa, papír, cérnák és pamutok, timsó, ón, vasrúd kés, lámpa, ásó, balta, rézedény, ibrik, borotva, lakat olíva citrom.227 Bár megtehettük volna, a fenti felsoroláshoz nem rendeltünk sem vámértéket, sem pedig megoszlási százalékokat, mert a vámjegyzékekről tudni- és megjegyeznivaló, hogy azok nem az adott helyen ténylegesen áthaladt, hanem csak az ott elvámoltatott mennyiségeket tartalmazzák, s a kettő még az olyan kiemelkedő bevételű harmincadállomásnál sem esik egybe, mint Vác. Jól mutatja ezt, hogy miközben Vácott ételízesítő és déligyümölcs csupán mutatóban szerepel, addig a budai vámjegyzékekben szinte hiánytalanul megtaláljuk a Magyarországon használatos fűszereket.228 Ezek persze érkezhettek nyugat felől szekérháton vagy a Duna pilisi oldalán hajón is, teljesen elképzelhetetlen azonban, hogy a Vácon keresztül Budára igyekvő hajókról teljességgel hiányoztak volna. Vagyis: abból, hogy 1563/1564-ben Vácott a behozott áruk mindössze a kivitelnek csupán 7,6%-át tették ki, merőben elsietett lenne arra következtetni, hogy Vác nem volt jelentős be- és kirakodó hely. Egy 1575. évi bécsi tanúvallatás során a kereskedők Komárom mellett kifejezetten Vácot jelölték meg olyan helyként, ahol — Pest mellett — a Bécsből hajón szállított iparcikkeket kirakni, s ahonnét szekéren továbbszállítani szokták.229 Mindezen „visszásságok” a vámolás számunkra szokatlan gyakorlatából adódnak. Ha a kereskedő vámcédulával igazolta, hogy a harmincadot másutt vagy kölcsön formájában már előre lerótta, úgy áruja, nagy bánatunkra, a török vámnaplókba általában nem került be.230 Következésképp a forgalom egészéről csupán akkor kaphatnánk pontos képet, ha hiánytalanul ismernénk a török vámhelyek egymásutánját s egyetlen időmetszetből valamennyiük vámnaplója rendelkezésünkre állna. (S még ez esetben is fennállna a „veszély”, hogy egyes kereskedők — lévén folyamatos elszámolásban a török kincstárral — járandóságukat nem az adott időmetszetben, hanem annak előtte vagy utána rótták le vagy éppen a harmincadossal fennálló vitájuk miatt nem fizettek.231) Mindehhez még figyelembe kellene vennünk a vámosok joggal feltételezhető megvesztegethetőségét, valamint azt, hogy azok csendestársként esetleg maguk is részt vettek egyes kereskedők ügyleteiben, s ügyfeleik tételeit „elfeledték” beírni stb. stb. Éppen ezért nem sok értelme volna elmélyedni a rendelkezésünkre álló budai és ráckevi vámnaplók232 mérlegének elemzésében. Ehelyett az 1580. évi szandzsák-defter alapján nagyságrendi sorba rendeztük a Pest megyei, valamint a velük szemben, a Duna jobb oldalán elhelyezkedő török vámhelyek adatait.233 (Zárójelben közöljük azt is, hogy a defterdár milyen, a távolsági kereskedelemhez kapcsolódó bevételi forrásokat remélt az adott helyen, e felsorolás ugyanis, szerencsés esetben elárulja, hogy mely áruk átvitelét tartották különösen jellemzőnek.) Abból a feltevésből kiindulva, hogy valamennyihez több török harmincad- és vámhelyen keresztül lehetett eljutni, ettől a kimutatástól a forgalom nagyságrendi megoszlásának, végső soron az abszolút forgalom minimumának megközelítését reméljük: Vác (75 000 Bécsbe hajtandó marha és ló vámja [az egész bevétel 92%-a]; marha- és lóvám [az egész 6,5%-a]; réz- és más áru, só, a dunai rév jövedelme; kereskedők [feltehetőleg üres] kocsijainak és a sószállító kocsik vámja) 4 099 650 akcse Dunaföldvár (Tolna m.) („A tőzsérek által a nevezett város és a szegedi szandzsákhoz tartozó Révfalu kikötőjén234 át Bécs felé eladásra vitt marhák és lovak vámja — amely a váci mukátaahoz tartozik — minden darab után egy gurust [1 magyar forintot] számítva évenként 28 664 darab után”) 1 433 200 akcse 227 A lehetséges választékot részletezi: EMBER 1988, 67-87. 228 FEKETE-KÁLDY-NAGY 1962, 568-572. 229 GECSÉNYI 1995, 767., 779. 230 Bár az ellenkezőjére is van példa, vö. pl. BÚZA 1984. 231 DVMJkv 1971. 104/5., 160/1., 193/1., 196/2., 210/4. sz-ok, 1972. 239/2-3., 283/a/a. sz-ok, 1973. 377/2., 404/2. sz-ok, 1974. 421/2., 427/5., 436/4. sz-ok és 1975. 539/1-2. és 549/5. sz-ok. 232 FEKETE-KÁLDY-NAGY 1962, passim és VASS 1972, 451-463. 233 Mindezekre 1. KÁLDY-NAGY 1985 (a megfelelő helységeknél). 234 Révfalunál az 1560-ban 13 150 akcse vámjövedelmet vártak, 1. VASS 1980, 134.
