Zsoldos Attila (szerk.): Pest megye monográfiája 1/2. A honfoglalástól 1686-ig (Budapest, 2001)
Szakály Ferenc†: A hódolt megye története
348 SZAKÁLY FERENC zönlötték a környékbeli települések extraneusai: a Naszály déli lejtőin a Naszály határaival összekeveredett Vácott124 a helybelieken kívül a borsos[berény]ieknek, a cselőteieknek,125 a csörögieknek, a horpácsiaknak, a kosdiaknak,126 a vácrátótiaknak, a sződieknek és a vácré- vieknek voltak szoléi.127 Jó bortermő hely lehetett a túloldalon Budaörs, ha nemcsak a budaiak, hanem a csepeliek és a tököliek is érdemesnek tartották oda kijárni szőlőt művelni. A tököliek Érden is fizettek musttizedet. A Duna bal partján egyébként a már Fejér megyébe eső Kulcs és Szentiván volt az extraneus bortermelés központja; nemcsak a szomszédok, hanem a Csepel-szigetiek is igyekeztek itt szőlőt szerezni maguknak. Az extraneus szőlőművelés — sok helyütt egyenest keresztbebirtoklás — azonban a jelek szerint még a dombvidékeken sem volt annyira elterjedt, mint azt például a hevesi körzetben tapasztaljuk.128 Szőlőművelés a 16. századi Pest, Pilis és Solt megyében (a török szandzsák összeírások alapján) • I ti/edbevétel 1000 akese alatt •• 2 tizcclbctétcl HXX) akese felett V .1 tucdbevctcl 2(ХЮ akese felett 4 tizedbevétel 3000 akese felett V 5 tizedbe vet el 4000 akese felett У 6 ti/ed bevet el $000 akese felett ^ 7 tizedbevetel 8(ИЮ akese felett М8У 8 tizedbcvetel 10000 akese felett Számottevő bortermeléssel — akárcsak az előző században csupán a Vác környékén, attól némileg nyugatra, és — másodsorban — a Duna-Tisza közét északon lezáró gödöllői dombhátságokon számolhatunk.129 Bár ezt a számítást nem végeztük el, úgy tűnik, hogy Vác 124 Az 1578. évi urbáriumból kiderül, hogy a középkorban emlegetett „váci” szőlők Naszályban feküdtek: MRT IX. 419. és 479-480. 125 Cselőte ugyanazon a lejtőn terült el, mint a „naszályi” szőlők. 1593. évi panaszuk szerint szőlőművelésük már nincs; 3 szántó-vetőn kívül a többiek „cséppel és kapával keresek kereseteketh”: MRT IX. 165. 126 Kösd fekvésére ugyanaz vonatkozik, mint Cselőtéére. 127 KÁLDY-NAGY 1985, 448., 469., 656., ill. 60., 274. és 506. 128 KISS 1960, 60. skk., 268. skk., 519. skk., 769. skk. és 961. skk.; DÉZSMAJzék 1981-1988, 1-2., passim. - Megjegyzendő, hogy mindemellett a szántóföldi művelésben is akad példa az extraneus birtoklásra. 1560-ban Fajszról úgy nyilatkoztak, hogy „más terményeket Sükösd és Disznós faluk határában termelnek” (VASS 1980, 125.). 129 A korábban úgyszintén jelentős szőlőműveléssel rendelkező Visegrád-környék és általában Pilis megye — nyilván a fentebb említett rendkívüli mértékű településpusztulás következtében — kiesett a számba vehető borvidékek közül. Az itteni helységek közül csak Tök tudott megkapaszkodni a Gödöllői hátság szintjének megfelelő színvonalon,
