Zsoldos Attila (szerk.): Pest megye monográfiája 1/2. A honfoglalástól 1686-ig (Budapest, 2001)
Szakály Ferenc†: A hódolt megye története
334 SZAKÁLY FERENC lanná vált egyházi birtokok sorsáról alább lesz szó.)38 Nem került eladományozásra az egyetlen királyi uradalom, a visegrádi sem.39 A Nógrádból Pestbe is átnyúló bujáki uradalmat szilárdan birtokolta a Báthori család.40 Arról, hogy számottevő birtoktestek cseréltek volna gazdát, nincs tudomásunk. Ilyen körülmények közt aztán már az is nagy változásnak számított, hogy a rejtélyes múltú Kecskemét követhetetlen megnövekedése folytán az azt birtokló Patócsy köznemes család időlegesen komoly súlyra tett szert a három megye birtokosai között. (Kecskemét eredetileg királyi birtok volt.41) Természetesen a három tárgyalt megye területéről is szolgálhatunk példával a kort jellemző keresztbeadományozásokra és azt szükségképp követő pereskedésekre. Az élet azon szféráira, amelyek még legsúlyosabb csapások közepette is csak lassacskán változnak, e rövidke alfejezetben természetesen nem térünk ki. Már csak azért sem, mert területünkről egyetlen urbáriumunk, dézsma- vagy dikajegyzék sem maradt fenn (vagy még nem vált ismertté), s így a népesség 1526 és 1541 közti társadalmi megoszlásáról és a gazdaság alakulásról szinte semmi lokális érvényű megállapítást nem tehetünk, miként a kulturális életről sem. Ez azért sajnálatos, mert az újabb kutatások arra mutatnak, hogy e viharos korszakban a mezővárosok nagyot emelkedtek és sokat önállósodtak.42 E folyamatot a végeredményből visszakövetkeztetve ismerhetjük meg; ott immár — a török uralom alatt — bőven lesz szó a részletekről, mint ahogy véleményünk szerint a török adóösszeírások alapján a vidék mezőgazdaságáról és kézművességéről megrajzolható 1540-es évekbeli kép is érvényes a korábbi másfél évtizedre, sőt talán még azon is túl. Mivel ez a fejlemény — mintegy az eljövendő súlyosabb változások előjeleként — megváltoztatta Buda környékének nemzetiségi összetételét, szólunk viszont a János uralma alá került területek német lakosságának részleges elüldözéséről. A példaként idézni szokott Buda és Kassa sorsában43 úgy tűnik, osztozott Vác német lakossága is,44 minek következtében a továbbra is Német-Vácnak nevezett részét (civitas thewtonicalis Waciensis) magyar nemesek, püspöki tisztviselők és mások szállták meg 45 A váci németek alighanem önként döntöttek a távozás mellett, hiszen másként nem magyarázható, hogy ugyanakkor a kőhajításnyira fekvő Nógrádverőce, Nagymaros, Nagybörzsöny — és talán Visegrád — németjei legalább is részben helyben maradtak, sőt 1534-ben egy német viselte a nagymarosi bíró tisztét is.46 * * * Végezetül, miután a tárgyalt korszak mezsgyéjére esik, szólnunk kell egy — az adott körülmények között — alighanem joggal furcsállható jelenségről. Bár az ország Pest és Pilis határán elhelyezkedő székvárosát számos támadás érte (1529, 1530, 1540), a kormányzat — azon túlmenőleg, hogy Fráter György magát a budai várat időhaladtával alaposan megerősítette47 — szinte semmit sem tett az ország földrajzi — és egyben kereskedelmi-gazdasági — centrumának védelméért. Legalábbis erre kell következtetnünk abból, hogy Leonhard Vels generális Buda alá igyekvő hadai elől Vác védői egyszerűen megszöktek,48 s Visegrád megtartásával is az ott szolgáló harmincados kísérletezett hősiesen, de kilátástalanul.49 Buda eleste után a bécsi hadvezetés és a Magyar Kamara nagyobb gondot fordított Vácra; vélhetőleg sor került valaminő erődítési munkálatokra is.50 Mint a magyarországi hódoltság központjához legközelebb esőre, Vácra várt a feladat, hogy — ha már nagyobb sereg támadását nem is tartóztathatja fel — legalább figyelemmel kísérje a Budán történteket. 1543 tavaszi adatok 38 SZAKÁLY 1981, 60-99. passim. 39 A hozzá tartozó túlparti Nagymarossal (SZAKALY 1995d, 228. sköv.). 40 PEST passim. 41 HORNYIK 1860-1866, I. 176-177. 42 Összefoglalóan 1. SZAKÁLY 1994a. 43 KUBINYI 1973, 208-209., TAKÁTS h. é. n., 27-29. és SZAKÁLY 1995d. 44 VASS 1983, 77. 45 PEST 1524. sz. (1536). 46 SZAKÁLY 1995b, 229. - Persze — akárcsak Budáról — Vácról sem távozott minden német, legalábbis szembetűnő (különösen a név szokatlansága miatt), hogy egy 1524. évi adat Hans Neumeistert említi. A város 1570. évi török házösszeírásaiban Ujmester Márton fiai szerepelnek (MRT IX. 420.). 47 KUBINYI 1973. 213. 48 PEST 1541. sz. (1540: az elfutott Pesty Ferenc váci kapitány házának eladományozása); ISTVÁNFFY 155.; VASS 1983, 77. 49 JAKUS 1991, 35-36. 60 Ezt az MRT is csupán feltételezi (MRT IX. 383.)
