Zsoldos Attila (szerk.): Pest megye monográfiája 1/2. A honfoglalástól 1686-ig (Budapest, 2001)
Zsoldos Attila: Pest megye az Árpád-korban
32 ZSOLDOS ATTILA az 1009. évi oklevél nem említi Somogy megyét, jóllehet később, mint azt láthattuk, annak területe egyházigazgatási tekintetben a veszprémi püspökséghez tartozott. Az a magyarázat, mely Somogy említésének hiányát annak tulajdonítja, hogy a Koppány „somogyi vezér” felett aratott győzelmét követően Szent István a pannonhalmi apátságnak adta az egyébként a megyéspüspököt megillető somogyi tizedeket, nem eléggé megnyugtató. A püspöki joghatóság és a tizedszedés joga közé ugyanis nem lehet egyenlőségjelet tenni, arra pedig, hogy a pannonhalmi apátság a Somogy feletti püspöki joghatóság egészét elnyerte volna, nincs adat. Reális lehetőségként kell tehát számolnunk azzal a szakirodalomban már korábban felmerült megoldási javaslattal, mely az 1009-ben említett Kolon ispánságot a későbbi Zala és Somogy megyék együttesében keresi.3 Az 1009-ben a veszprémi püspökséghez tartozó negyedik várat az oklevél Visegrádnak (Vyssegrad civitas) nevezi. Nincs ok kételkedni abban, hogy e Visegrád alatt a ma is ezen a néven ismert település értendő, jóllehet a korai Árpád-kor „Visegrád vár”-a nem azonos sem a mai vízivárral, sem a fellegvárral. A régészeti kutatások a Sibrik-dombon tárták fel azt a római erődből átalakított ispánsági központot, melyet az oklevél Vyssegrad civitasával azonosíthatunk.4 Tekintettel arra, hogy Visegrád vár ispánsága (comitatus Vyssegradiensis civitatis) épp úgy alkalmas volt a veszprémi egyházmegye egy részének meghatározására, mint a későbbiekben megyeként szereplő Fejér vagy Veszprém, kétségtelen, hogy a visegrádi ispánság az említettekhez hasonló, környezetétől egybefüggő határok által elkülönülő, az ispánsághoz tartozó birtokokon túlmenően más — világi és egyházi — birtokosok földjeit is magában foglaló területtel rendelkező vármegyének minősült. Szent István 1009. évi oklevele Visegrád megye kiterjedését illetően több támpontot is kínál. Előadja ugyanis, hogy a király „Visegrád megyéjében egy Duna fölött fekvő falut, melynek jobb felén az Apurig nevű patak folyik”, adományozott a veszprémi püspökségnek. Az itt említett Aporügy a mai Bükkös-patakkal, maga a falu pedig a mai Szentendrével azonosítható,5 ahol is 1146. évi adat szerint a veszprémi püspöknek akkor már udvarháza (curia episcopalis) állott.6 Visegrád megyéje azonban aligha korlátozódott csupán Visegrád és Szentendre közvetlen környékére. Mivel ugyanis egyfelől nincs tudomásunk arról — s feltételezni sincs okunk —, hogy akár Veszprém, akár Fejér megye északi határa valaha is elérte volna a Duna vonalát, másfelől viszont annak sincs nyoma, hogy ugyanakkor a veszprémi egyházmegye északi határa ne a Duna lett volna, szükségképpen adódik a következtetés, hogy az 1009-ben említett Visegrád vár megyéje felölelte a veszprémi püspökség északi területének egészét. A kérdés mármost az, hogy pontosan mit értsünk a veszprémi püspökség északi területein. Az előzőekben azzal a feltételezéssel éltünk, hogy a veszprémi püspökség 1009 és a 13-14. század fordulója között eltelt jó három évszázad folyamán nem szenvedett el jelentősebb területi változásokat. Ennek a hipotézisnek a fenntarthatósága Fejér és Visegrád megyék korai keleti határainak hollétén áll vagy bukik. Fejér megye ugyanis a 13. században már bizonyosan magában foglalta a Duna-Tisza közének egyes részeit, s ha ez így volt a 11. század elején is, van alap feltételezni, hogy a szomszédos Visegrád megye szintén kiterjedt a Duna mindkét partjára. Márpedig ha az ezredfordulót közvetlenül követő években a veszprémi püspökség — Kolon és Veszprém megyék mellett — Fejér és Visegrád megyék területével volt azonos, úgy a veszprémi püspökség eredetileg, 1009-ben mindenesetre, maga is átnyúlt a Duna-Tisza közének északi részeire, s így említett feltevésünk, legalábbis az egyházmegye északkeleti határainak vonatkozásában, megdől. Ebben az esetben a Duna vonala akkor válhatott a veszprémi püspökség északkeleti határává, amikor a püspökséggel kelet felől szomszédos váci egyházmegye létrejött.7 A váci püspökség megszervezésének pontos időpontja — hasonlóan a középkori magyar egyházmegyék többségéhez — nem ismert. 1075-ben már említik a püspökség egyik birtokát.8 3 A kérdésre összefoglalóan KRISTÓ 1988a, 247-248.; Kolonvárra BÓNA 1995, 41. 4 Visegrád korai várára SOPRONI 1954; SZŐKE 1986; BÓNA 1995, 22. 5 KARÁCSONYI 1891, 58., 70.; GYÖRFFY 1973, 263. 6 1146: PRT I. 599. 7 GYÖRFFY 1973, 263.; GYÖRFFY 1977, 182-183. 8 1075: DHA I. 216.
