Zsoldos Attila (szerk.): Pest megye monográfiája 1/2. A honfoglalástól 1686-ig (Budapest, 2001)
Buzás Gergely: Pest megye középkori művészeti emlékei
PEST MEGYE KÖZÉPKORI MŰVÉSZETI EMLÉKEI 243 A palota a Jagelló uralkodóknak is kedvelt tartózkodási helyük maradt,147 sőt 1539-ben Szapolyai János király is hosszabb időt töltött itt feleségével, Izabellával.148 Az akkor már eléggé megviselt épületeket erre az alkalomra újra rendbe hozták, kicsinosították.149 2. Zsámbék A zsámbéki castellum a 15. században, egészen 1476-ig a Marótiak birtoka volt, majd ekkor, a család magvaszakadtával királyi tulajdonba került, ezután pedig Corvin János birtoka lett. Az 1470-es évek végén vagy a nyolcvanas években folyhatott az átépítés, amelynek során egy, a visegrádiakhoz hasonló késő gótikus kandalló került a nagyterembe.150 1477-ben — Mátyás király közbenjárására — IV Sixtus pápa elvette a premontreiektől és a pálosoknak adta a zsámbéki kolostort. Az átvétel ügyei 1484-ig húzódtak.151 Ekkor indulhatott meg a templom renoválása és a kolostor erőteljes átépítése, melyeket egy tűzvész tett szükségessé. A templomon elsősorban a tetőszerkezetet érintették a munkák: a főhajó új, meredekebb fedélszéket, az északi torony pedig késő gótikus toronysisakot kapott. Új mérművel díszítették a főhajó nyugati homlokzatának kissé leszűkített rózsaablakát is. A kolostorban ekkor épült ki a nyugati szárny, az udvarban pedig új, gazdagon profilált keretű, mérműves ablakokkal ellátott kerengőfolyosó készült (38. kép).152 3. A solymári vár A Buda melletti kis solymári vár korszerűsítését már II. Ulászló idején végezték el reneszánsz stílusban. A várat a király 1496-ban szerezte meg Corvin Jánostól. Várnagya hamarosan hozzáfogott a vár kisméretű palotaszárnyának átépítéséhez. Ehhez a munkához, az ebben az időben folyó nyéki királyi villaépítkezés kőfaragóműhelyében készült nyíláskereteket használták fel (39. kép).153 4. Bátori Miklós váci püspök építkezései A király mellett a korszak legnagyobb jelentőségű építtetője a megye területén Bátori Miklós váci püspök volt, aki 1474-1506 között viselte ezt a méltóságot.154 Püspöksége első feléből két vörösmárványból faragott, reneszánsz címere ismert: az 1483-as évszámú a nógrádi,155 az 1485-ös a váci várból.156 Ez utóbbi nyilván azoknak az építkezéseknek a befejezését jelzi, amelyekről 1485-ben írott müvében Galeotto is megemlékezett.157 A váci várból származó néhány késő gótikus nyíláskeret és más építészeti elem talán szintén ebbe a periódusba sorolható.158 Ugyaninnen azonban nagy számban kerültek elő reneszánsz építészeti elemek is. Elsősorban egy loggia (40. kép) és balusztrád (41. kép), továbbá nyíláskeretek töredékeit kell megemlítenünk.159 Ezek nagyrészt világi épülethez tartozhattak. A Buda környéki már- gából faragott loggia keltezése adott okot eddig a legtöbb művészettörténeti vitára.160 Ebben a vitában nagy jelentőségű lehet a mogyoródi apátságból Bátori által kialakított castellum 147 1523. szept. 1-én П. Lajos oklevelet keltez "in curia nostra Wyssegradiensis" (BALOGH 1966, I. köt. 225.). 148 VERESS 1901, 63-64. 149 Több helyen is megtalálható egy Mátyás-kor utáni helyreállítás nyoma a palotában. Ezt néhol érmek is keltezik, mint például egy 1526-os II. Lajos pénz az északkeleti palota déli szárnyának keleti termében, a kijavított téglapadló fektetőhabarcsából, vagy egy 1530-as I. Ferdinánd dénár a déli palota egyik tetőcserepekkel feltöltött folyosó-alépítményében; az északnyugati palota oszlopos folyosójában egy malterkeverő gödörben pedig egy 1538-as I. Ferdinánd dénár. 150 BÚZÁS 1990b, 43. 151 DAP III. 300-303. 152 LUX 1939; VALTER 1991, 27. 153 FELD-LÁSZLÓ 1981, 86-89. 154 MRT IX. 398. 155 TÓTH 1977, 217., 22. kép. 156 TÓTH 1977, 217., 23. kép. 157 KOPPÁNY 1994, 178. 158 TETTAMANTI 1994, 119-120., 81., 85., 96. tételek, 39/2, 3, 5. képek és még több, képben nem közölt, de a katalógusban szereplő töredék. 159 KOPPÁNY 1994, 175-178, 181-186., 1-7. ábra. 160 A vita legutóbbi összefoglalása: KOPPÁNY 1994, 179.
