Zsoldos Attila (szerk.): Pest megye monográfiája 1/2. A honfoglalástól 1686-ig (Budapest, 2001)
Buzás Gergely: Pest megye középkori művészeti emlékei
244 BÚZÁS GERGELY néhány kőfaragványa. Ezek egy, a vácihoz igen hasonló, budai márgából faragott oszlopos loggiáról tanúskodnak (42. kép). A mogyoródi apátságot a püspök 1489-ben fegyverrel szerezte meg,161 az építkezés csak ezután indulhatott, vagyis inkább az 1490-es évekre tehető. A váci loggia sem készülhetett ennél sokkal korábban. A Bátori-féle építkezések datálását erőteljesen befolyásolta a püspök 1484-ben bekövetkezett kegyvesztettsége:162 építkezéseit a kutatók vagy ez elé az évszám elé vagy 1490, azaz Mátyás halála utánra datálták. Pedig Bátori már korábban is átvészelte az uralkodó haragját anélkül, hogy ez építkezésein komolyabb fennakadást okozott volna. így 1480-ban is a király lefoglaltatta jövedelmeit és birtokai felét, az 1480-as évek első felében mégis jelentős építkezések folytak Vácott.163 Az 1484-es kegyvesztés sem lehetett túl megrázó erejű, ha Mogyoródon 1489-ben már fegyveres birtokfoglalásra mert vállalkozni Bátori. A váci loggia építési időpontjaként valószínűleg számításba kell vennünk az 1480-as évek végét is.164 Erre vall az is, hogy a váci loggia részletformáiban elég messze áll az 1500 körül készült nyékitől, bár baluszteres korlátjának szerkezete hasonló lehetett.165 Ugyanilyen nagy az a távolság is, amely az 1484-re keltezhető visegrádi loggiától elválasztja: bár oszloptípusa kétségkívül rokon a visegrádival, ám balusztrádja egészen más típust képvisel. Vác valószínűleg az átmenetet jelenti a két másik loggia között. Sajnos, a fejlődési sorból egyelőre ki kell hagynunk a legfontosabb láncszemet, a budai palotát. Itt nyilván több különböző korú és típusú loggia is létezett, de ezeknek a teljes kőanyagra alapozott rendezése és rekonstrukciója még nem történt meg. Az azonban bizonyos, hogy mind a visegrádihoz hasonló típusú ba- lusztrád, mind a váciakkal megegyező oszlopok és korlátelemek megtalálhatóak a budai palotában is.166 Vácott fennmaradt egy bizonyosan II. Ulászló-kori — az ő címerével és monogramjával díszített — vörösmárvány balusztrád két eleme (41. kép).167 Ennek funkcióját és eredeti helyét nem ismerjük. Még több olyan kőtöredék is ránk maradt Vácról — köztük a legjelentősebb egy vörösmárvány pasztofórium töredék — amelyek jelentős reneszánsz épületekről, műtárgyakról vallanak, ezeknek azonban sem keltezésük sem eredeti helyük nem határozható meg biztosan.168 5. A csővári vár Báthori építkezései mellett a megye másik jelentős magánépítkezésének színhelye a csővári vár volt. A 13. századi erősség első jelentős kibővítése az 1474-1486/1490 között zálogbirtokos Parlagiakhoz köthető. Biztosan ebben az időben készült az 1482-es évszámú, élszedett, szemöldökgyámos gótikus ajtókeret és feltehetően a romok közül előkerült számos késő gótikus kőfaragványnak legalább egy része. A következő nagyobb munkák 1492-1505 közöttre, Ráskai Balázs főkamarás, tárnokmester és budai várnagy birtoklásának idejére esnek. Ekkor készültek a reneszánsz nyíláskeretek (43. kép), kandallótöredékek, egy pasztofórium és egy feliratos kő, az építtető nevével és tisztségeivel. Az építkezésen felhasznált kőszerkezeteket a helyszínen, sokszor korábbi gótikus kövek átfaragásával készítették el, a reneszánsz stílust már hétköznapi módon használó mesterek.169 161 KOPPÁNY 1994, 180-181. 162 MHL 291., 1. jegyzet. 163 KOPPÁNY 1994, 178-179. 164 Miké Árpád egy hordó-ábrázolás, mint Mátyás-embléma jelenlétével igazolja a váci márgából faragott balusztrád 1490 előtti készítését, ám éppen ő hívja fel a figyelmet arra, hogy ennek az emblémának a feltűnése csak 1487-88-tól igazolható, és 1485-től feltételezhető: MIKÓ 1992, 62. 165 A nyéki loggiára: HORLER 1986, 69-70., 7. kép. 166 A budai balusztrádokról legutóbb: FARBAKY 1988, 153—157; a visegrádiakhoz hasonló kannelurozott vörös- márvány törpejnllérek közöletlenek. 167 KOPPÁNY 1994, 179, 182., 15-16. tétel, 6. tábla. 168 KOPPÁNY 1994, 177-178, 186-188., 8-13. ábra. 169 FELD-LÁSZLÓ 1981, 81-86.
