Zsoldos Attila (szerk.): Pest megye monográfiája 1/2. A honfoglalástól 1686-ig (Budapest, 2001)
Buzás Gergely: Pest megye középkori művészeti emlékei
232 BÚZÁS GERGELY Károly Róbert először a vár erősítését és az udvar számára lakhatóvá tételét kezdte meg (11/2 kép). Az alsóvár lakótornya körül egy belső, négyzetes alaprajzú várfalövet építtetett, amelynek magasabban fekvő keleti felén egy zárt teraszt alakítottak ki. Ezen helyezkedett el a vár kútja, és itt állt egy pénzverőház is.61 Erről a teraszról vezetett át egy híd a lakótorony harmadik szintjén újonnan kialakított, felvonóhíddal védett bejárathoz. E munkákkal egyidő- ben a lakótorony belsejét is jelentősen átépítették.62 A földszintet keresztfalakkal négy, a második szintet egy észak-déli, a többi emeletet pedig valószínűleg egy kelet—nyugati irányú fallal két-két helyiségre osztották. Az ötödik szintet fedő fafödémet ötsüveges bordás boltozatokkal helyettesítették. A fellegvárban végzett esetleges Károly Róbert-kori építkezéseket egyenlőre nem tudjuk megkülönböztetni a Nagy Lajos-kori munkáktól. Az 1323 körül elkezdett várépítkezés meglehetősen gyorsan folyhatott: 1325-ben már készen állt a Károly Róbert által a várban építtetett Keresztelő Szent János egyház.63 Ezt esetleg az alsóvár lakótornyának ötödik szintjén lévő egyik boltozott teremmel azonosíthatjuk.64 b) A Szent András monostor Az I. András király által alapított visegrádi bazilita monostort 1221-ben III. Honorius pápa a bencés rendnek adta át. A tatárok 1242-ben az egész településsel együtt ezt is elpusztították.65 IV Béla helyreállíttatta, és 1257-ben megerősítette Szent László adományát.66 Nagyobb léptékű átépítésre csak a 14. század második negyedében, Dániel apát idejében került sor. 1333-ban van az építkezésről adatunk,67 és 1342-ben már rendi nagykáptalant tartanak az eddigre már minden bizonnyal újjáépített kolostorban.68 A régi háromhajós román templomnak csak az északi mellékhajóját hagyták meg, a főhajó és a déli mellékhajó helyére egy új, széles hosszházat építettek, amelyet hosszú poligonális szentéllyel zártak le. A szentélyt egyszerű körtetagos profilú, a hosszházat hornyolt ékbordákkal boltozták át,69 hasonlóan az alsóvár lakótornyának legfölső szintjén épített boltozatokhoz. A templom szentélypoligonjának fennmaradt zárókövét négykaréjos vakmérmű díszíti. c. A királyi ház és körzete A királyi udvar közelsége gyorsan fellő , lítette a váralja település fejlődését is, amely hamarosan jelentős várossá vált. A király itt, a városban is építtetett egy házat, amelynek az első említését a Képes Krónikából ismerjük: ez volt ugyanis Záh Felicián híres merényletének színhelye 1330-ban. A háznak a maradványait egyelőre nem tudjuk azonosítani. A mai palota területén több ház állt. A későbbi palota területének déli részén, a hegyoldalra építve két viszonylag kisméretű, emeletes kőház alatt, a hegyoldal másik teraszán faház állt.70 A későbbi palota északi része alatt is jelentős Károly Róbert-kori épületek álltak. Egy utca két oldalán 61 A teraszon feltárt nagyméretű, de vékonyfalú kőház járószintjéről és a padló alól Károly Róbert CNH. П. 44-es dénára került elő. Ez keltezi a ház és vele együtt a terasz, valamint az egész belső várfalöv építését. Ezek a falak egyébiránt világosan elválnak a 13. századi északi völgyzárófaltól és kaputoronytól. A teraszon lévő kőház padlójáról az említett érmen kívül még további kettő Károly Róbert dénár (1 db CNH II. 9. és két db CNH. II. 41.) került elő, sőt egy 1,3 X 1,35 cm-es veretlen, kerekre kalapált ezüst éremlapka is, ami arra vall, hogy itt pénzverés is folyt. 62 Mivel a torony űj, második emeleti bejárata, amely már az új válaszfalakhoz igazodik, csak a belső várudvar keleti felét elfoglaló teraszról volt megközelíthető, a teraszt, illetve a rajta álló pénzverőházat keltező Károly Róbert dénárok keltezik a lakótorony átalakítását is. 63 1325. aug. 23-án kap pápai bűcsűengedélyt (VMHH I. 500.). 64 Mivel a fellegvár valószínűleg 13. századi eredetű, várkápolnájának még 1440 körül is Szent Erzsébet volt a titulusa, az 1325-ös Szent János-egyház vagy a fellegvárnak egy második kápolnája volt, vagy, ami ennél sokkal valószínűbb, az éppen az időben jelentősen átépített alsóvárban, és ott leginkább a lakótorony reprezentatívan kiképzett ötödik szintjén helyezkedett el, hasonlóan, mint később a karlsteini vár tornyaiba helyezett kápolnák. 65 A tatár pusztításra hivatkozik VI. Kelemen pápa 1343. évi oklevele: ÁLDASY 1894, 17. 66 DAP III. 223. 67 PEST 231. sz. 68 DAP III. 223. 69 Sztehlo Ottó felmérései 1894-ből: Mátyás Király Múzeum Rajztár. 70 BÚZÁS 1992, 33-34.
