Zsoldos Attila (szerk.): Pest megye monográfiája 1/2. A honfoglalástól 1686-ig (Budapest, 2001)
Buzás Gergely: Pest megye középkori művészeti emlékei
PEST MEGYE KÖZÉPKORI MŰVÉSZETI EMLÉKEI 231 Az alsóvár építési időpontjának pontos meghatározására adatunk nincs, de valószínűleg a munka befejezésére utalhat, hogy IV Béla 1265 októberében már Visegrádon tartózkodott.54 A fellegvárat egy hosszú, két őrtoronnyal megerősített völgyzárófallal kötötték össze a Duna partján épült négyzetes toronnyal. A Duna-parti toronytól egy második völgyzárófal is elindult, de ez jóval gyengébb volt, nem épültek rajta tornyok, és csak a várhegy alsó szikláiig nyúlott. A völgyzárófalakon vezetett át az országút, amelyet az északi falnál kaputorony,55 a délinél pedig egy egyszerűbb nyílás és falsarok zárt le. Ez a várrendszer jól beleilleszkedik a 13. századi, Duna-völgyi, főleg ausztriai várak sorába. Ezen a tájon volt divatos az ötszögletű öregtorony alkalmazása,56 és többször, például Dürnsteinben vagy Hamburgban is találkozunk hasonló völgyzárófal rendszerekkel is.57 Míg azonban ezeknél a völgyzárófalak egy települést vesznek körül, ilyenre Visegrádon nincs nyom. Itt az alsóváron belül egy, a korszak közép-európai építészetében szinte egyedülálló, hatalmas, hatszögletű lakótorony emelkedett. Az alsó öt szintjén egy-egy lesarkított téglalap alaprajzú terem helyezkedett el, amelyek gerendafódémjeit oszlopok tartották. A hatodik szint fedetlen védőterasz volt, amelynek falait pártázatos gyilokjáró koszorúzta. A tetőteraszról egy, a tornyot körülölelő faszerkezetű erkélyfolyosóra lehetett kilépni. A földszintnek és az első emeletnek külön-külön bejáratai voltak, amelyek a védett keleti oldalról nyitottak. Az első emeletről indult a fölső szinteket összekötő lépcső, amelyet a torony déli sarkantyújában helyeztek el. A támadásnak jobban kitett északi oldalt tömör sarkantyú védte. A második és ötödik szint közötti termeket nagy, oszlopos kandallók fűtötték, és a keleti és nyugati falba vágott díszes, oszlopos bélletű ikerablakok világították meg. A lakótorony északnyugati sarkához kis árnyék- széktorony csatlakozott amelyet a második, harmadik és negyedik szintről lehetett megközelíteni.58 A torony leginkább a 11-12. századi nagy normann típusú lakótornyokra emlékeztet. Ezt az épülettípust a 12-13. században, Közép-Európában egyre inkább a még valamelyest toronyszerűén megjelenő, reprezentatív palotaépületek váltották fel. A visegrádi lakótorony azonban megőrizte komoly erődítményeit. Legközelebbi mintaképe kétségkívül a szomszédos esztergomi vár 12. század végi ötszögletű lakótornya, a Fehér-torony volt.59 III. A kései klasszikus gótika (14. század második és harmadik negyede) A 13. század utolsó és a 14. század első évtizedei, a háborús közállapotok, a hagyományos birtokstruktúra széthullása, a mindeddig legfőbb építtetőnek számító királyi hatalom gazdasági és politika hanyatlása nem kedvezett a művészet fejlődésének. E korszak építészete inkább a mennyiségi termelésben tűnik ki: falusi és városi templomok és várak tömege készül, azonban mind egyszerűbb kőművesmunkával. Az 1320-as évektől az újra megerősödő királyság megint reprezentatív építkezésekbe kezdhet, bár ezek léptéke még meg sem közelíti a 13. század első felének virágkorát. Az újra a megye területére kerülő királyi székhely — ezúttal Visegrád — építészete nagyrészt meglehetősen szerény kvalitású müvekből áll. Ez főleg a világi épületekre igaz. Az egyetlen faragottkő szerkezetű épület, egy kisméretű templom, azonban a többiekkel alig összevethető, igen magas színvonalat képvisel. A stílus és a kőfaragó-művészetnek ugyanez a felülmúlhatatlan gazdagsága jelentkezik a pilisi ciszterci templom szentélyrekesztőjén. 1. Visegrád a) A vár átépítése 1323 után, amint a királyi udvar újra visszaköltözött az ország közepére,60 jelentős építkezések indultak az új királyi székhelyen, Visegrádon. 54 1265. okt. 13-án oklevelet keltez itt, lásd: RA 1/3. 444. (1455. sz.). 55 A kaputorony mellett, a torony építése után kialakított járószintből egy IV Béla dénár (CNH. I. 241.) került elő. Ez az érem egyértelműen a 13. századra keltezi a kaputornyot és a vele egybeépült völgyzárófal-rendszert is. 56 BOZÓKY 1993, 101-103. 57 A visegrádi alsóvárnak a falban átlósan elfordított kaputornya szintén a hamburgi Fischertor, illetve az Ungartor elrendezését követi. 58 SZŐKE-BÚZÁS 1990, 123-124. 58 BOZÓKY 1993, 105. 60 ENGEL 1988, 132.
