Zsoldos Attila (szerk.): Pest megye monográfiája 1/2. A honfoglalástól 1686-ig (Budapest, 2001)
Buzás Gergely: Pest megye középkori művészeti emlékei
230 BÚZÁS GERGELY oldalkápolnákkal, összefüggésbe hozható a bécsi40 és a bécsújhelyi dóm nyugati karzatával. E csoporthoz még hozzátartozik az 1230-1250 között épült bécsi Michaelerkirche, amelyet ornamentikája rokonit Zsámbékkal.41 Szoros kapcsolat mutatható ki az ebben az időben, a közelben épülő óbudai királyi várral,42 de megfigyelhető a rokonsága a tatáijárás körüli évtizedekben Erdélyben működő kerci műhellyel,43 sőt a tatárjárás után, az 1247-1269 között felépült budai Nagyboldogaszony-plébániatemplommal44 és a vele párhuzamosan épülő Szent Miklós dominikánus templommal is 45 5. A visegrádi vár A tatárjárás tanulságai és egy újabb tatár támadás tervéről keringő hírek 1247-ben arra ösztönözték IV Bélát, hogy az ország nyugati felét védő Duna vonalát modern kővárakkal erősítse meg. E tervből ugyan nem sok valósult meg, de a ténylegesen felépült várak annál nagyobb jelentőségre tettek szert a későbbiekben. Ekkor kezdődött meg Buda erődített városának46 és az új visegrádi várnak építése. Mária királyné, IV Béla felesége saját ékszereinek árából az elpusztult régi Visegrád feletti puszta hegy csúcsán kezdett az új fellegvár építéséhez (11/1, 12. kép).47 A vár egy 1259-es oklevél szerint a nyulak-szigeti dominikánus apácák számára készült menedékhelyként48 Mivel a kolostor építése valószínűleg 1246-1247 után kezdődött, és az apácák 1252-ben költöztek be,49 a visegrádi vár építésével is ebben az időben számolhatunk. Erre vall az is, hogy Mária királyné 1251-ben már Visegrádon bocsátott ki oklevelet.50 A fellegvár legkorábbi épülete a hegycsúcs sziklatömbjét szabálytalan háromszög alakban körülölelő védőfalakból állt. A háromszögnek a hegygerinc felé néző, déli csúcsába épült a kaputorony, felvonóhíddal és csapóráccsal védett, profilálatlan, félköríves kapuval, egyszerű, rézsűs lábazattal, púpos kváderes sarokarmírozással. A vár keleti, a támadásnak leginkább kitett oldalára emelték az öregtomyot, amely négyszögletes magból és tömör háromszögletű sarkantyúból állt. A torony bejárata az első emeleten nyílott, a földszinti kamrát innen lehetett megközelíteni egy létrával. Valószínűleg a torony második emeletét foglalta el a Szent Erzsébet tiszteletére szentelt várkápolna.51 A vár északi felében épült a ciszterna.52 Kőből készült lakóépület a legvédettebb északnyugati sarokban állhatott, amiből csak igen csekély falcsonkok maradtak fenn. A fellegvár befejezése után — most már nyilván maga IV Béla — egy új, hatalmas erődítményrendszer kiépítésébe kezdett (11/2, 13. kép). E rendszerben az először elkészült hegyi vár már csak másodlagos szerepet kapott (14. kép), a védővonal felső lezárását képező „citadellává” vált. Míg a fellegvárat eredetileg csak menedékhelynek szánhatták, az új visegrádi várrendszer már — amellett, hogy a pilisi ispán székhelyeként53 és királyi „vadászkastélyként” is szolgált — sokkal nagyobb hadászati jelentőséget is kapott. Ez a vár már képes volt lezárni a Budáról Esztergom felé vezető utat egy keletről jövő támadással szemben, azon a ponton, ahol a Sibrik-dombot kelet felől megkerülő országút a várhegy és a Duna közötti szűk szorosban kijut a folyópartra. 40 WAGNER-RIEGER 1991, 100-101. 41 WAGNER-RIEGER 1991, 102., Abb. 46-47. 42 MAROSI 1984, 124. A indafonadékos, sárkányos fejezetomamentika, a profiléit, klasszikus gótikus szerkezetű kapuforma, a vízszintesből függőleges helyzetbe átforduló lábazati profil, a külső faltagolásban a támpillérek erőteljes szerepe, a poligonális szentélyforma megtalálható mind az óbudai váron, mind pedig a zsámbéki templomon. 43 A poligonális támpilléres szentélyformán kívül a szentélyek ablakcsoportjai is közeli rokonságban állnak. 44 MAROSI 1984, 124. 46 Elsősorban a két templom főhajójának ablakformája emlékeztet egymásra. 46 FÜGEDI 1986, 50; GYÖRFFY 1973, 299. 47 Nem csak az oklevelek szövege vall arra, hogy a Mária királyné által építtetett vár a fellegvárral azonos és nem az alsóvárral, hanem az a tény is, hogy az alsóvár védelmi rendszerének a fellegvár szerves része, nélküle az alsóvár teljesen védtelen, tehát a fellegvárnál korábban nem épülhetett. 48 Visegrád név szerint csak az oklevél 1263-64-es pápai megerősítésében szerepel (VMHH I. 469, 262.). 49 TÓTH 1971, 245. so MES I. 388. 51 BÚZÁS-SZŐKE 1992, 7. jegyzet. 52 A 14. századi északi palotaszárny már a ciszterna fölé épült, a ciszterna miatt néhol kiváltóívekre alapozott falakkal. 63 Fülöp ispán bizonyosan Visegrádon tartotta székhelyét, mert 1258. dec. 10-én, amikor felesége végrendelkezett, Ábrahám szentgyörgymezei prépost ide szállt ki (BAKACS 1982, 69. sz.).
