Zsoldos Attila (szerk.): Pest megye monográfiája 1/2. A honfoglalástól 1686-ig (Budapest, 2001)
Koszta László: Az egyház és intézményei a középkori Pest és Pilis megyében
EGYHÁZ ÉS INTÉZMÉNYEI 4. Koldulórendek 219 A pálosok mellett a koldulórendek játszottak még igen jelentékeny szerepet a 13. század közepétől vidékünkön, ám ők elsősorban Pest-Buda-Óbuda városkonglomerátumban telepedtek meg. Szám szerint 14 mendikáns rendházról van tudomásunk, amelyeknek közel a fele a ferences rendhez tartozott. A két nagy koldulórend, a domonkosok és a ferencesek, az 1220-as években telepedtek meg Magyarországon.183 A városfejlődés, a kézművesipar, a kereskedelem jelentőségének növekedése által indított társadalmi változásokkal van szoros kapcsolatban a koldulórendek létrejötte. A saját tulajdonnal korlátozottan vagy egyáltalán nem rendelkező szerzetesek elsősorban mendikálásból és alkalmi alamizsnákból tartották fenn magukat. így életformájuk is a népesebb településekhez kötötte őket. Pest és Pilis megyékben is szinte kizárólag a városokban telepedtek meg. Az első koldulórendi kolostorok létrejöttének idejét nem ismerjük. A korai alapítású pesti domonkos kolostortól184 eltekintve azonban csak viszonylag későn, bő két évtizeddel a magyarországi megjelenésük után telepedtek meg a vidéken. A középkor folyamán összesen hat településen alapítottak rendházat a kolduló barátok. Buda, Óbuda, Pest, Margitsziget és Vi- segrád, valamint a Csepel-sziget déli csücskénél fekvő Lórév azok a települések, ahol koldulórendi közösséget találunk. Pest és Pilis megyékben még a jelentősebb mezővárosokban sem alapítottak koldulórendi rendházat. Ennek oka talán az lehetett, hogy a királyi támogatással Pest-Buda-Óbuda város-zónában létrejött rendházak kisugárzása, illetve vonzásköre olyan jelentős volt, hogy közelükben nem hoztak létre a mezővárosokban újabbakat. A kegyes adományokat a tekintélyes és a koldulórendek történetében gyakorlatilag központi kolostorként működő pesti, óbudai és budai kolostorok kapták. A Szt. János evangélistáról elnevezett budai ferences kolostor a tatáijárás után IV Béla kezdeményezésére jöhetett létre. Alapításának körülményeit és idejét nem ismerjük, de legkésőbb az 1250-es évek második felében működött, hiszen az 1260-as években már temetkezésekről van tudomásunk a budai ferenceseknél. A ferences kolostor a királyi udvar közelségéből és Buda jelentőségéből következően a magyar ferences rendtartomány központjának is számított. Különösen a 14. században tartották gyakran itt a ferencesek tartományi gyűlésüket. 1301-ben pedig az utolsó Árpád-házi uralkodót, III. Andrást is ide temették. A kolostort a fegyelmi helyzet lazulása miatt 1444-ben Cesarini Julián pápai követ a ferencesek szigorúbb ágának, az obszervánsoknak adta át.185 A budai alapítást követően azzal szinte egy időben a Duna túlpartján, Pesten is megtelepedtek a ferencesek. Az 1253-ban szentté avatott Veronai Péter tiszteletére építették fel templomukat és rövidesen iskolát is kialakítottak a kolostorban.186 A kolostor a korabeli Pest szélén, a mai Ferenciek terén állt és 1298 augusztusában mellette tartották a fontos törvényeket hozó országos gyűlést. A kolostor a budaival egy időben, 1444-ben átkerült az obszerváns ferencesekhez.187 Röviddel a pesti rendház megszervezése után a Nyulak-szigetén újabb ferences kolostort alapítottak. A sziget döntően királyi birtok volt, így az alapító IV Béla vagy V István lehetett. 1276-ra bizonyosan elkészült a Szt. Klára tiszteletére szentelt kolostor,188 mivel ekkor IV László egy oklevele már említi a bekerített rendházat.189 Jelentőségét azonban háttérbe szorította a közvetlen közelében lévő domonkos apácakolostor, amely IV Lászlótól kezdve szinte az egész szigetet birtokolta. A ferences kolostorhoz csak egy kis konvent tartozott és ez lehet az oka, hogy oly keveset tudunk róla. Egyetlen alkalommal, 1308-ban, tartományi gyűlést is rendeztek itt a ferencesek. A kolostor mindvégig a konventuálisokhoz tartozott és a török támadás következtében néptelenedett el.190 A13. század végén Óbudán jött létre a városkonglomerátum harmadik ferences rendháza. A kolostort 1298-ban említik első alkalommal. A Szt. Ferenc tiszteletére szentelt kolostor szerepét növelte, hogy felügyelete alá tartozott a 14. század közepén alapított óbudai klarissza kolostor. Az óbudai ferences rendház jelentősége a 15. század második felében növekedett meg azzal, 183 FÜGEDI 1981, 65-66. 184 HARSÁNYI 1938, 80-81.; GYÖRFFY 1998, 544-550. 186 KARÁCSONYI 1923-1924, I. 152-155.; ALTMANN 1994, 143-147. 186 GYÖRFFY 1998, 548. 187 KARÁCSONYI 1923-1924, I. 225. 188 KARÁCSONYI 1923-1924, I. 200-202. 189 RA 2730. sz. 190 KARÁCSONYI 1923-1924,1. 201-202.
